Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)

19. Egyházszervezés

352 19. FEJEZET. Egyházszervezés. a) Egyházközségi közgyűlés és presbitérium. Az egyházszervezés az abszolutizmus letüntével és az alkotmányos politikai élet felderültével már Kriza püspöksége alatt (1861—1875) megkezdődött. A kérdést az alkotmányos politikai élet vitái és a református egyház szervező munkássá­gának szemlélése hozta szőnyegre. Az 1861. évi püspökválasztó zsinat szabályozta a zsinatok tartását, úgy, hogy rendesen négyévenként tartassanak az egyházkörökben, melyeknek sor­rendjét is megállapította. A zsinat ideje megrövidült azzal, hogy a papok zsinati vizsgálatát már 1859-ben eltörölték. Az addig 4—5 napig tartó zsinat most két nap alatt lefolyt. Ez a zsinat határozta meg a belső emberek egyenruháját: legyen sötét színű és nemzeti. Bárminő papi szolgálat alkalmával palásto­­san kell megjelenni. A bajusz- és szakállviselés szabad, „csak­hogy azok szerfelettiek ne legyenek“. Az 1862. évi főtanács rendelte, hogy az addigi eggséghivő, egységhitü elnevezések kerülésével mindig az unitárius név használtassák. Az E. K. T. 1863. évi felterjesztésére a főkormányszék az unitárius nevet „minden más nevek kirekesztésével“ kötelezővé tette. 1869-ben az „erdélyi unitárius“ név helyett az „unitárius“ név haszná­latát rendelte el, ami az unió következménye. 1872-ben szer­vezték a jogügyészi állást. 1873-ban szabályozták a papi állá­sokba való ünnepélyes beiktatást. A ref. egyházban az egész ^alkotmány, de különösen a főkonzisztórium szervezete átalakításának vágya régi keletű. Az 50-es évek második felében általános volt a követelés, hogy az átalakításnak gyökeresnek, a képviseleti elven alapuló­nak kell lenni, de a reformot apránként, fokozatosan, alulról felfelé kell kiépíteni. 1858-ban bizottságot küldöttek ki, mely 1861-re egy szervezeti javaslatot dolgozott ki, amely azonban csak az egyházközségekre terjedett ki. A zsinat eljöttnek látta az időt arra, hogy az egyház összes igazgató testületéi a kép­viseleti elv alapján szerveztessenek. A főtanács helyeselte a gondolatot, de a provizórium idejét nem tartotta alkalmasnak a munka befejezésére. 1864-ben mégis megkezdődött s 1868- ban elkészült az egyházmegyék szervezete.162 De a részletek­ben végzett munka nem volt egységes, egyöntetű. Az egyház­­községek a legszabadelvübben rendeztettek, úgy hogy ez a közügyre vált hátrányossá a kevésbé képzett elemek tumultá-162 Szabályok az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház megyéinek szer­vezéséről.

Next

/
Thumbnails
Contents