Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
19. Egyházszervezés
353 rius hajlandóságánál fogva“. Az egyházmegye szervezete már az elzárkózás tüneteit mutatja szinte hierarchikus színezettel. Mindkettőnél lényeges vonás az igazgatásnak állandó szervekre juttatása, a „tanácsok rendszere“. A szervezés befejezést nyert a főkonzisztórium és közzsinat összeolvasztásával, az egyházkerületi közgyűléssel. A képviselet elve itt már alig talál helyet, de teljes mértékben kialakult — mondja Pokoly163 — annak legnagyobb ellensége, a királyi gubernium képére a permanens főkonzisztórium képmása, az ú. n. igazgatótanács. Amiért 1792 óta küzdöttek, hogy a közügyek intézésében a döntő befolyás az egyház képviselőinek kezében legyen, igen gyengén valósult meg, mert az igazgatótanács mellett az egyház képviselőinek egyeteme csak approbáló, utólagosan jóváhagyó fórummá lett. De a múlthoz képest mégis nagy haladásnak tekinti Pokoly, mert á permanens jelleg nagyrészben töröltetett s az alkotmány ellenőrzés lehetősége biztosíttatott. Szász Karoly164 legégetőbb szükségnek tartja a főtanács újjászervezését, mert a régi olyan határozatlan, hogy keretébe minden kabátos ember belefér, úgy hogy az .a régi rákosmezei országgyűlésnek valódi kis másolata“. Régen nagyon hasznos lehetett, de a képviseleti rendszer korába teljességgel bele nem illik. Két tervezet készült, egyik a közzsinaté, másik a főtanácsé. Amannak előnye, hogy felölelte az egész egyházat. Két elven épül: egyik a képviselet, másik az egyház összes működésének elválasztása : törvényhozás, igazgatás és igazságszolgáltatás. A világi és egyházi elem egy „valódi szörnyszülöttet“ hozott létre, a kettős elnökséget, mely önmagában abszurdum, s melyet megosztva vinni nem lehet, csak fölváltva. A zsinat a magát túlélt s a mai társadalomba semmikép bele nem illő házassági törvényszéket „a siralomházi órákban“ egészen és kizárólag papokból állítja össze. Ö világi és egyházi tagokból állítaná össze e „halálra szentenciázott“ intézményt addig is, míg minden felvilágosodott ember óhajtása szerint a házassági pörök világi törvényszékek hatósága alá kerülnek. Mikor aztán az új törvény elfogadtatott, örömét fejezte ki felette, mert minden fogyatkozása ellenére, „hatalmas előlépésnek“ tekinti, mert az eddigi konzisztóriális—zsinati rendszer keveréke helyett képviseleti presbiteriális alapon egységes szervezetet alkotott s a püspök kizárólagos elnökségét megszüntette. Fogyatkozása az, hogy a képviselet elvét nem tartotta fenn tisztán, hanem megzavarta oda nem illő elemekkel. Demeter Sámuel a protestántizmus szabadelvű kívánalmait sehol szebben megvalósítva nem látja s el van ragadtatva e törvény korszerű szépsége és 163 Az erdélyi ref. egyház története. III, r. 207—214. 1. 104 Az érd. ref. anyaszentegyház szervezési kérdéséhez. Erdélyi Prot. Közlöny. 1871. 2. 1. 23
