Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
334 innen is, onnan is, nagyobb az elégedetlenség itt is, ott is s hová jutunk, ha mind így megy? Nem jut-e egyházunk olyan siralmas helyzetbe, amiből aztán nehéz lesz kivergődni ? Mert, ki tudja, mikor lesz s lesz-e még egy Berde Mózsánk? Pedig valljuk meg az igazat, hogy az ő s más áldott emlékű ujabbkori jóltevőink szintén jelentékeny alapítványai mellett is, az államsegély nélkül már eddig fennakadtunk volna s nem tudom, mitévők lennénk.“ ...Oly mérvű állami segélyre, aminőre sokan közülünk számítani látszanak, hogy abból minden kitelik, amit csak kívánunk, amire vágyunk és amire szükségünk is lenne, hogy más egyházakkal a versenyt mindenben kiálljuk, részemről számítani nem tudok. Ezért mégis csak azt óhajtanám, hogy egyfelől ne fokozzuk, hanem inkább mérsékeljük kívánságainkat, legyünk több türelemmel, mert rendrerendre — sok sebet beköthetünk s ne hagyjuk kialudni keblünkből a hagyományos unitárius szellemet... Mert én sem az államsegélyben, melytől jöhet idő, hogy elesünk, sem az újabban jelentékenyen megszaporodott vagyonúnkban, melyben mikor nem is gondoljuk, veszteség érhet, nem találok annyi biztosítékot, mint abban az erőforrásban, mely a múltban híveink áldozatkészségében megnyilvánult. Az 1913. évi főtanácsi bizottság felhívta az E. K .T. figyelmét a kepézés állami megváltására. Az E. K. T. jelentette az 1914. évi főtanácsnak, hogy még 1908-ban 83. ein. sz. alatt felterjesztést tett a közalapítványügyi igazgatóság azon értesítésére, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a kepemegváltás sürgős rendezését határozta el. De azóta az ügy nem mozdult. Újabban a r. kath. kepeügyi értekezlet átiratára megint megsürgette a kepe rendezését. A kepeteher könnyítésére a háromszéki kör indítványt tett, melyet az 1915, évi főtanács úgy intézett el, hogy erre a célra az államsegélyből 21.400 K kiszakíttatott s ezt a jövőben is folytatni szándékozik. Az 1917. évi 9. t.-c. szerint jul. 1-től kezdve a lelkészeknek családi pótlék jár, ha évi jövedelmük az állami kiegészítés nélkül nem haladja meg a 3000 K-t, a kisebb képesítésűeknek, ha tiszta jövedelmük a 2200 K-t, a segédlelkészeknek, ha jövedelmük az 1000 K-t nem haladja meg. A tiszta jövedelem megállapítása az 1898. évi 14. t.-c. alapján történik, de a készpénzjövedelemnek csak 70%'-a vétetik figyelembe. Az új államjogi helyzetben, mióta a püspök 1921 ápr. 10-én a hűségesküt letette, a kormány 1920 jul. 1-től személyhezkötötten és névreszólóan a következő címekre a következő összegeket utalványozta ki: a) a lelkészek fizetéskiegészítésére, korpótlékára, rendkívüli háborús segélyére, ruhasegélyre és családi pótlékára........................... ... ...................61141093
