Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
17. fejezet: Pénzügyek
335 b) A központi tisztviselők és theológiai tanárok részére 140774'— c) Román fordítónak 6000, theológiai akadémiának 15000, espereseknek 6000 — — — — — 27000'— d) Nyugdíjas lelkészek, lelkészi özvegyek, árvák, félárvák részére — — — — — .................... 58500'— e) Lelkészek fizetéskiegészítésére 1921 ápr.—június hónapokra — — — — —......................... 29093425 Az 1924. évi főtanácson jelentette az E. K. T., hogy az államsegélyek rendszeresen folynak „a múlt évben is bizonyos, bár az általános drágasággal arányban nem álló emelkedést mutató összegekben“. De a nyugalmazott lelkészek, özvegyek és árvák segélye a múlt évivel szemben lényegesen megapadt, úgy hogy a legutolsó kiutalásnál nyugalmazott lelkészre 298, özvegyre 178, árvára 119 lei évi kegydíj esett. Megürült lelkészi állásba kinevezett lelkésznek, ha a Iélekszám.300-nál kevesebb, állami segélyt nem utallak. d) Püspöki fizetés. A püspöki fizetés kezdettől fogva nagyon csekély volt. Mikor 1868-ban az államsegély kiutalványozásáért folyamodnak, a fizetés 840 frt, természetben lakás és 3 föld 150 frt jövedelme. Krizáról tudjuk, hogy szegénysége mellett hírlapi cikkek írásával kellett megkeresnie az élethez feltétlenül szükségeseket. Az E. K. T. adakozásra felhívó 1875. évi levele mondja, „hogy püspökünk fizetése páratlanul csekély, sem egyéni, sem társadalmi, sem egyházi állásának nem megfelelő“. A tanárok és más egyházi alkalmazottak sorsában osztozkodott a püspök is. Fizetése annyira csekély, hogy „bevallani magunk előtt is szégyeljük, más felekezetek püspökei fizetésével viszonyítva pedig elszomorodunk a roppant különbségen“. 1879. évi keresztúri zsinat a Dávid Ferenc-emlékalap jövedelmének egy részét a püspöki fizetés emelésére határozta. Ugyanez évben Kelemen Benő 5000 frtos alapítványt tett a püspöki fizetés javítására. 1883-ban a Biázini-féle ház megvétele és beköltözése alkalmával naplójában feljegyzi, hogy kényelmesebb lesz, mint a régi lakása, de a püspökséget emelni kell, mert maholnap egyedül erre nehezedik az egyház képviselete. „Ha magamnak is nem lenne jövedelmem, nem tudom, hogy tartanám fenn házamat, mert a fizetés elmegy az asztalra“. 1886. évi főtanács a Baldácsy-alap negyedrészét a püspöki fizetés javítására ren' delte. 1893-tól kezdve 500 írttal javítva fizetése 2000 frt. Az 1899. évi keresztúri zsinaton Filep Albert indítványozta a fizetés javítását. Most alig van némi különbség a püspöki és tanári fizetés között. A tanár-főjegyző (Nagy Lajos) fizetése 2550 frt, az övé 3000 frt, pedig mint tanár is tanít 4—5 órát
