Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
Az egész idő alatt Csupán 1889-ben és 1890-ben találok adatokat arra, hogy új iskolák épültek Búzaházán, Iklandon, Nyárádszentmárton-Csíkfalván, Polgárdiban, Mezőberényben és Szinden, az utóbbi az Emke segítségével. Az 1896. évi főtanácson a közigazgatási jelentés panaszolja, hogy a kormány által felállított milleniumi iskolák következtében számos eklézsiánkban felmerült az iskolarendezés kérdése s „minthogy minden egyházközségünkben még nincs véglegesítve az átalakulás, megszűnt iskoláink számáról még nem tehetünk határozott jelentést.“ A népoktatási törvény életbeléptetése óta a század végéig a következő lényegesebb intézkedések történtek a népnevelés érdekében: Az 1873. évi főtanács, melynek főtárgya a nevelésügy volt,120 határozta, hogy 1) szedessék mindenütt 1 frt tandíj; 2) nagyobb eklézsiáink leánygyermekek számára külön leányiskolát állítsanak nőtanítóval; 3) jövőben csak kivételesen alkalmaztassanak gimnáziumi tanulók tanítóknak; 4) az ismétlő iskola mindenütt megkezdendő ; szerdán és szombaton d u. csak ezeket tanítsa a tanító; 5) a vasárnapi oktatás ezután is fenntartandó, sőt kiegészítendő azzal, hogy a felnőtteknek téli estéken népszerű előadásokat kell tartani és végül 6) a presbitérium a pap és gondnok mellé nevezzen 2—3 tagot kebli iskolaszékül. E határozatok között legfontosabb az utolsó, mellyel Kovácsi külön cikkben foglalkozik.129 130 A népoktatásügyi törvény a népnevelést kivette a közigazgatás hatásköréből s a tanfelügyelőség, megyei iskolai tanácsok és iskolaszék hatáskörébe utalta s ezzel a személyes felelősség testületivé lett. A bajt növeli még az, hogy az új szervnek nincs végrehajtó hatalma. A szervezett 3 tagú bizottságnak sem lesz, de mégis az érdeklődés felébredését és terjedését várja tőle. Mert lesz a tanító mellett egy kis kör, melynek tagjai az iskola ügyét szivükön fogják hordozni. Ettől több sikert vár, mint a törvényektől és hivatalos rubrikáktól. A jó gondolat a nevelésügyi bizottságtól származott. Ezt a háromtagú iskolaszéket az 1877. évi főtanács a törvény által rendelt héttagú iskolaszékké rendelte változtatni, illetőleg szervezni. Az 1874. évi főtanács megállapítja az iskolázásban a sok fogyatkozást és hiányt, amelyek most annál jobben feltűnnek, minél jobban megismerik az állami törvény követelményeit. A régi felekezeti iskolázásnak egyik legnagyobb baja volt, hogy a tanítás jóformán csak a téli hónapokban folyt, mikor a gyermekek az őszi és kora tavaszi mezei munkálatoknál nem voltak elfoglalva. A főtanács meghagyja, hogy a vizsgákat május végén — nem előbb I — tartsák meg, mint 129 Ferencz József: Egyházi főtanácsunk közgyűlése. K. M., 1873. 349-364. 1. 130 Az 1873. évi főtanács 7. sz. határozata. K. M., 1874, 77—80.
