Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
ö törvény rendeli és hogy a gyermekek 6 osztályba osztassanak minden iskolában koruk és előhaladottságuk szerint. De a nagyobb gyermekeket, kik szülőik mellett a munkában jól felhasználhatók, nehezen lehetett iskolába kényszeríteni. Az 1881. évi főtanács szigorúan megrendeli, hogy 12—15 éves gyermekek az ismétlő iskolába kényszeríttessenek s a gyermekek osztassanak be, ha 6 osztályba nem lehet, legalább 4-be. 1877-ben az E. K. T. szükségesnek tartván a törvényes viszonyokhoz való alkalmazkodást, iskoláink számára elfogadta az 1868. évi 38. t.-c. értelmében megállapított állami tantervet s megtette a végrehajtásra szükséges intézkedéseket. De 1879-ben „az egyöntetűség eléréséért“ újból el kellett rendelni alkalmazását, mert nem léptették mindenütt életbe. Most megkezdték munkájukat az új törvény (1876. évi 24. t.-c.) alapján a megyei közigazgatási bizottságok. „A viszonyokkal számolni nem akaró buzgalommal“ sorakoztatták fel és kifogásolták iskoláink hiányait. Ahol lehetett, a hiányokon segítettek, ahol az anyagi viszonyok miatt még szerényebb követelményeknek sem tudtak megfelelni, ott engedélyt adtak az iskola községivé, vagy államivá alakítására. Sürgették tornahelyiségek és faiskola berendezését. Az E. K. Tanács az előbbi szükségét nem látta, utóbbiak berendezését minden eklézsiában elrendelte. (1877. évi főtanács). Kifogásolták, hogy több iskolának nincs deszkázott, hanem csak tapaszos padlója, nincsenek veteményes kertjei, gazdasági mintahelyei. A keresztúri 1879. évi zsinat nem tartotta lényeges fogyatkozásnak ezeket s azt sem, hogy iskoláinkban nem folytatnak iparágakat, minthogy ezek nem illeszthetők be s nem tartoznak népiskoláink munkálkodásának keretébe. Ez a zsinat elrendelte minden körben a nevelésügyi bizottság felállítását, melynek teendője év végén a vizsgálóbiztosok jelentésének felülvizsgálása, kimutatások összeállítása és felterjesztése. Ilyen bizottság a küküllői körben már van s jó hatása már munkálkodásának első évében feltűnt. 1884-ben már a marosi körben is van ilyen. Az 1881. évi főtanács megrendeli a „tanügyi“ bizottság (azonos a „nevelésügyi“ b.-gal) múlhatatlan megalakítását. Továbbá, hogy az iskolák tanszerekkel, iskolai könyvtárakkal elláttassanak, gyümölcsfák, cserjék szaporítását, ápolását tanítsák; minden tanító vezessen mulasztási naplót, nyilvántartási jegyzéket arról, hogy mit tanított; legyen az iskola falán óraterv. A tanítók alakítsanak tanítóegyleteket, vagy iratkozzanak be ilyenekbe. 1885-ben újból megrendeli a tanügyi bizottságok múlhatatlan megalakítását. Az iskolalátogatás tekintetében évről-évre sok a panasz. Az 1881. évi főtanács sajnálattal látta, hogy az iskolába járó tanulók száma az előző évihez képest tetemesen csökkent, különösen olyan községekben, hol községi, vagy állami iskolák 19*
