Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
átalakulás küszöbén állunk.“ Gondolkozzunk a megoldáson I Ez a kérdés még ma, majdnem 60 év múlva is, fennáll megoldatlanul! Az 1880. évi püspöki jelentés szerint iskolamestereink, egy kivételével, mind okleveles tanítók. Ez éles ellentétben van az 1885. évi tanügyi jelentésnek azzal az adatával, „hogy jelenleg 30 tisztán felekezeti oly iskolánk van, melyekben mestereink tanítók s 14 olyan, amelyekben a papok egyszersmind tanítók is.“ 1894-ben pedig 9 tanítói állást töltöttek be olyan lelkészek, akiknek a miniszter csak kivételesen Ígérte meg az engedély megadását. Torda és Maros-Torda megye hatóságai pedig ugyanakkor felhívtak a paptanítóságok beszüntetésére, mert különben bezárják az iskolát. E helyzet miatt a püspök iskolamesterek képzésére tett javaslatot s az 1880. évi főtanács (53. sz. a.) meghatározta, hogy a kolozsvári állami tanítóképző intézetbe felvett növendékeknek helyet kell adni a kollégiumban; ezek fegyelmi tekintetben az iskola törvényei alatt állanak; orgonálásra, vallásos énekekre taníttassanak, hogy kántorok lehessenek; ösztöndíjban részesíttessenek: a májusi ösztöndíj-alap kizárólag nekik adandó. A végzett és oklevelet nyert jelölteknek alkalmaztatásokig hely adassák, elemi iskolai tanulók mellé magántanítókul alkalmaztassanak s az elemi iskolába köztanítókul. 1882-ben, mikor szerződés kötését rendeli el, egyben felvilágosítást kér arról is, hogy az átalakított iskoláknál alkalmazott mesterek munkakörét és javadalmazását illetőleg minő intézkedéseket tart a kör szükségeseknek? 1883-ban a vargyasi zsinatra jelenti az E. K. T„ hogy a község, vagy állam és egyházközség közötti viszonyt szerződéssel úgy kívánja szabályozni, hogy a községi, vagy állami iskola tanítói egyszersmind a kántori teendőket is teljesítsék. A következő évi püspöki jelentés pedig azt mondja, hogy az iskolamesterség inkább csak cím s tisztük alig terjed ki egyébre az énekvezérségnél. Az iskolák községivé, majd államivá alakításának eredménye az lett, hogy a népoktatási törvény életbeléptetése után 15 évvel, az 1882/83. és 1883/84. évi miniszteri jelentés szerint már 45 iskolánk szűnt meg felekezeti jellegű lenni. Az abszolutizmus alatt iskoláink száma 108 volt s 1880-ban már csak 65. A többi felekezeteknél az 1879/80. és 1880/81. évi miniszteri jelentés szerint a helyzet ez: 1869-ben állami iskola egy sem volt; most van 266, községi több 1190-nel; r. katholikus több 194-gyel, görög kath. és keleti több 365-tel, ág. evangélikus több 46-tal, református kevesebb 128-cal, unitárius kevesebb 35-tel. Tehát csak a két magyar egyház iskoláinak száma apadott, a többié mind szaporodott. Ez a helyzet a század utolsó két tizedében és a 20-ik század elején a háborúig még romlott. Az 1896/97. évi miniszteri jelentés szerint unitárius felekezeti iskola van 38, a tanítók száma 45. 19 28i) 19
