Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
nézve, hogy ezek terheitől szabaduljanak. Á reformátusok a millenium évéig 587 iskolájukból 274-et adtak át. Ferencz József nem lelkesedik az államosításért. Már 1873-ban kifejezi ez iránti nézeteit.128 „Én anélkül, hogy legkevésbé ellensége volnék a korszellem amaz áramlatának, mely a nevelés ügyét azáltal kívánja előmozdítani, hogy abba az államot is részvételre hívja fel, anélkül, hogy az állami intézetek iránt a legkisebb ellenszenvet is éreznék magamban, óhajtanám, hogy amíg lehet, iskoláinkat tartsuk meg, azokat fejlesszük, tökéletesbítsük. Az a társadalom, mely mindent a kormánytól vár és remél, a rothadás elemeit hordja magában“. Az állam által soha egy nemzet sem lett naggyá, hanem eltörpült, ha saját szükségeiért önmaga tenni és áldozni nem tudott. Az áldozás hiányának sokszor nem a szegénység az oka, hanem a közöny, részvétlenség, a lelkesültségnek kihalása. Különben az E. K. T. álláspontja iskoláink átadása tekintetében idők folyamán bizonyos ingadozást és következetlenséget mutat. 1875-ben mentegetőzve jelenti a főtanácsnak, hogy iskoláink községivé tétele érdekében „a maga részéről seholsem kezdeményezett“. A következő évben az új püspök jól átgondolt és rendszeresen felépített programmjában „egyházunk sajátszerű intézményeit félti, még pedig saját maguk közönyétől“. Két évvel később, 1878-ban az E. K. T. azt jelenti a főtanácsnak: „őszintén megvallva, nem örömmel veszi felekezeti iskoláinknak községi vagy államiakká való változtatását“. Kétségtelen, hogy e kijelentésben az új püspök felfogásának hatását kell látnunk, aki új felfogást hozott a dolgok intézésébe, de nem elég erélyt arra, hogy a megindított áramlatot feltartóztathatta, vagy megakadályozhatta, vagy más irányba terelhette volna. 1884-ben a püspök jelentésében fájdalmasan kénytelen megállapítani, hogy „az iskolamesterség inkább csak cím . . . tisztük alig terjed ki egyébre az énekvezérségnél. És ezideig 38 iskolánk változott át községivé, 7 pedig teljesen megszűnt. „Mindenesetre oly tüneménye iskoláinknak s ennélfogva népnevelésünknek és mesteri állomásainknak az átváltozása, hogy ezzel rövid időn tüzetesen kell foglalkoznunk“. Az iskolák községivé vagy államivá változtatásánál az eklézsia és iskola közötti viszony kezdetben nem szabályoztatott. Láttuk, hogy az 1870. évi rendelet „megfoghatatlannak és lehetetlennek“ mondotta a minden eklézsiával való szerződéskötést. 1881-ben, miután már több iskolánk átalakíttatott, az E. K. T. utasította az egyházközségeket, hogy a viszony szerződésileg szabályoztassék és erre nézve szerződésmintát állapított meg. Es jelentést kért arról, hogy a viszony szerződésileg van-e szabályozva, vagy nincs és elrendelte a szerződések másolatainak felküldését. 128 Egyházi főtanácsunk közgyűlése. K. M. 1873. 349 —3 4. 1.
