Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
1. fejezet: Élete
26 Felvetették egy hadiárvaotthon létesítését az állam segítségével, a keresztúri főgimnázium mellett egy földmíves iskola szervezését. Az anya- és gyermekvédő tanfolyamra 4 nőt rendeltek. Aggodalmas volt a lelkészek jövedelemcsökkenése, ahol a kepe meg volt váltva. Erre tervezet is készült. A lelkészek utasítást kaptak, gondosan járjanak utána, hogy a hadiözvegyek és árvák megkapják segélyüket s az árvák elhelyeztessenek és iskoláztassanak. Az 1917. évi főtanács hálásan ismeri el, hogy az államtól rendkívüli segélyezés címén 97.414 K-t kaptunk. Az E K. T. a hadiárvákat összeíratta. 85 eklézsiából bejött jelentés szerint 1916 végéig az elesett apák száma 314, a hadiárváké 741. Boros indítványára kimondta, hogy Tordán a volt gimnázium épületében székely hadiárva-otthont létesít. A bekövetkezett háborús események a terv megvalósítását meghiúsították. Mindezek mellett is a menekülés gyászos és izgatott hangulatában többször lehetett hallani a vádat, hogy a „központ“ nem törődik a határán átvonuló híveivel. 1918 nov. 15-én együtt tanácskoztak a római katholikus, református és unitárius püspök és a kolozsvári ág. ev. lelkész s e nehéz és sorsdöntő napokban közös pásztorleve'et bocsájtotlak ki, melyet Majláth, Nagy Károly, Ferencz József és Teutsch ág. ev. püspök nevében Kirchknopf helybeli lelkész írtak alá. „Ez a kézfogása a három protestáns egyháznak a római katholiku^ egyházzal történelmi jelentőséget adott ennek az értekezletnek“, mondja Ferencz József. Meghatározták, hogy 2—2 tag mindenik egyházból állandó egyházi tanácsot fog alkotni, mint ilyen a szükséghez képest egybegyűl s a fennforgó ügyekben tanácskozik és intézkedik. A közös sors és veszély tudata mind erősebbé kovácsolta az összefogást s 1920 jul. 24-én a magyar egyházak felekezetközi tanácsának megalakulására vezetett. 1919 dec. 19-én a három püspök együtt ment el a közoktatási reszort főnökéhez, Brani§tehez s 10 pontban előterjesztették sérelmeiket. Különösen pedig azt kérték, hogy ezt a tanévet engedje bevégeznünk tantervűnk szerint s ne kívánja, hogy a II. félévben a román nyelvet taníttassuk, hanem csak fokozatosan indítsuk be. Már 1918 dec. 24-ről megérkezett a kormányzótanács vallás- és közoktatásügyi osztályától az értesítés, hogy a dec. 1. gyulafehérvári gyűlés határozata alapján a román királysággal egyesített területen átvette az ügyek vezetését. Az 1920. évi (aug. 29—30) főtanács elé az E. K. Tanács jelentése csupa aggodalmat keltő dolgokat tár elé: a románnyelvű íratok a kormányzótanácstól, majd az ezt felváltó államtitkárságtól állandóan belevágnak autonómiánkba; az agrárreformot előkészítő intézkedések az egyházi vagyont veszélyeztetik. Az összeomlás első idejében a belső hitéletet ébresztő
