Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
280 hálynapján pedig a templom ajtójában gyűjtöttek (astatio). A kántálás 1876 szept. 1-én szűnt meg, mikor a Koncz Jánosalapból évi 150 írt utaltatott s emellé az eklézsiái tagok adományából oly alap gyűlt, melyből az élelmezés ellátható. Sátoros ünnepeken az Aranyosszéki eklézsiákba is kiment egy-egy tanuló s házankénti kántálással évenként begyűlt 150—200 frt, melynek harmada a rektoré volt azért, mert az alumnusok tandíjat nem fizettek. Az alumnusok keze alatt voltak olyan kicsi községi gyermekek, kiknek tanításáért a szülők élelmet, vagy pénzt fizettek. Nagyon sokan tanultak itt és így egyházunk jelesei közül, pl. Koncz János, Uzoni Szőts Sándor, Bagoly Sándor, Lokodi Sándor Mózes, Nagyajtai Incze Mihály, Kriza, Kelemen Benjámin, Brassai, stb. Kolozsvárról ide mindig a legjobb és legalkalmasabb végzett diákok küldettek ki mestereknek, pl. Csanádi, Kovácsi Tamás, Márkos György, Szabó Sámuel, Gyergyai Pál, Sebes Pál. Ebben az állapotban találta az iskolát az 1868. évi népoktatási törvény. Filep Albert tanfelügyelő 1870-ben az eklézsiával tárgyalni kezdett. Az eklézsia kijelentette, hogy iskoláját az eddigi 2 tanítóval továbbra is megtartja felekezetinek, de a kormány fizessen egy harmadikat. Az E. K. T. Koronka esperes jelentésére azt az utasítást adta, hogy községi iskolaállítás kérdésében tartsa magát az 1870—164. sz. a. közölt elvekhez. Ettől kezdve 1875-ig nem történt semmi. 1875 jul. 14-ről Koronka esperes egy jegyzőkönyvi másolatot terjesztett fel, melyet az iskola községivé alakítása ügyében vettek fel jún. 29-én Filep Albert tanfelügyelő, a község és eklézsia képviselői, Koronka esperes és Szigethy Sándor köri felügyelő gondnok jelenlétében. Eszerint az eklézsia átadja a telket épületekkel, tanítói lakásokat, fizet 2 tanítót, fenntartja ezek választási jogát a püspök megerősítése mellett. A község az államtól kapandó segélyből fizet 2 tanítót, ezeknek lakást ad, fizeti a dologi kiadásokat, az iskolai adót. Az E. K. T. 1875. jul. 18-án engedélyt adott a szerződés megkötésére úgy, hogy a 6. elemi osztály fölébe még egy háromosztályos felső népiskola állíttassék, a leányiskolában okleveles tanítónő tanítson s a tannyelv magyar legyen. 1876-ban, mig az új iskola felépülne, alkalmas helyiséget béreltek s kinevezték Pál Róza tanítónőt. Így a felekezeti iskola 1876 szept. 1-vel községivé lett. Ekkor szűnt meg a két gimnáziumi osztály is hivatalosan, habár még nehány évig a rektor magánilag tanította a latint, s lett hatosztályú elemi népiskola. E tényeket az E. K. T. 1877 jan. 14-én tudomásul vette s a 2 gimn. osztály megszűntéről a minisztert értesítette. Az 1877. évi főtanácson jelentette az E. K. T., hogy az iskola jellege a múlt évben megváltozott, az I—II. g. osztály megszűnt s azok a más vallású vidéki tanulók, szám szerint mintegy 30, akik tanulmányaikat folytatni akarják, latinból
