Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)

16. fejezet: Iskolai ügyek

279 Torda városa és vidéke magyarságát a kormány részesítette azzal, hogy egyetlen magyar tannyelvű fiú-középiskoláját bezá­rásra kényszerítette.“ A nevelésügyi bizottság jelentése kapcsán a főtanács, minthogy ezidőszerint mást nem tehetett, ezt mint utolsó jelentést könyvelte el. A K. M. (1923. 204. 1.) rövid cikk­ben jelenti, hogy a nagy bizonytalanság miatti kevés jelentke­zővel a tanítás nem indult meg. S e nagymultú intézetünket kénytelenek voltunk „egyelőre“ beszüntetni. Helyiségeit az állam internátusi célokra vette igénybe. „A tordai iskola haldoklása véget ért.“ g) A torockói iskola. Torockón kezdettől fogva ú. n. particula volt alumniával kapcsolatban. A particula középen állott a falusi ú. n. triviális és a klasszikái (gimnázium) iskola között. A falusi iskolákban az olvasás és írás elsajátítására két év volt szánva. Ezek vol­tak az initiansok, az első évben a syllabizantes, a másodikban a legentes. Ezek nem voltak osztályokba osztva. Ezután követ­kezett 3 évi felsőbb elemi tanítás osztályokba osztva: I. osz­tály a declinatio minor, 1 év, II. osztály a declinatio major, 1 év, III. osztály a comparatio, 7a év, IV. osztály conjugatio, Va év, tehát 3 év. E négy osztály azonos volt a gimnázium négy alsó osztályával, melyeknek tanulóit minoristáknak nevezték. Ezután következtek a gimnáziumban a majoristák, kik az V. és VI. osztályban 3 éven át az etimológiát és szintaxist tanulták. Némely nagyobb faluban buzgó mesterek tanították ezeket is. Eddig tanítottak a torockói partikulában is. Ezután következett a poesis és végül a retorika. Ennek elvégzése után a tanuló frekventált s ezután fellépett az akadémiai fokra, ahol az ú. n. filozófiai tanfolyamon nyilvános előadásokat (publicae lectiones) hallgatott. A torockói iskolára nézve a főkonzisztóriúm 1781-ben külön szabályokat hozott. Vizsgálat évenként kétszer volt, me­lyekre a konziszlórium 1848 előtt biztosokat küldött. A szin­taxis elvégzése után a tanulók innen Kolozsvárra, vagy Tor­­dára mentek tovább tanulni. 1850 után életbelépett a Thun rendszere itt is : a 4 elemi osztály felé még 2 gimnáziumi osz­tály állíttatott. Ennek a félig falusi, félig városi partikulának az adta meg különös jelentőségét, hogy alumniával volt kapcsolatos. Az eklézsia jobbmódú és áldozatkész tagjai 12—16 tanulót láttak el élelemmel. A tanulók 3 csoportba osztva minden esti tem­plomozás után megkántáltak 6—7 házat, elénekelték egy egy­házi ének első versét s kaptak kenyeret, szalonnát. A mészár­székből szombatonként egy font húst, melyet a jobb házak megpótolva, vasárnap délre megkészítettek. Sátoros ünnepeken az egész községet végigjárták s akkor pénzt kaptak. Szentmi-

Next

/
Thumbnails
Contents