Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
16. fejezet: Iskolai ügyek
278 a keresztúri és kolozsvári kollégiumnak. A könyvtári incunabulumok, kéziratok, iskolai jegyzőkönyvek s más irományok beadatnak a kolozsvári könyvtárba, illetőleg levéltárba. Az ásvóny- és régiséggyűjtemény a keresztúri gimnáziumnak adatik át. A tordai egyházközségben beállíttatik egy hitoktató segédlelkész. Az épület használatára az E. K. T. tegyen javaslatot. Az 1911. évi főtanácsra jelentette az E. K. T., hogy a tavalyi határozatokat végrehajtotta. Az épület használatára javaslata az, hogy a 12 szobából 3 adassék ót a tordai eklézsiának könyvtár, kebli tanácsi szoba és segédlelkészi lakás céljára, a többi adassék bérbe. A székelykeresztúri gimnázium igazgatósága az 1916. évi főtanácstól a tordai gimnáziumi alapok jövedelméből 1916/17. iskolai évtől kezdve konviktusi segélyezésre évi 3C00 K-t kért. E vagyon 1915 dec. 31-én 21255T46K, jövedelme 11102'82 K. A főtanács kiadni határoz e kérésre 1000 K-t, de azzal, hogy az 1916. évi számadás lezárásakor fennmaradó rész egészen adassék a keresztúri konviktus segélyezésére. A háború alatt ismételten felvetődött a gondolat, hogy a volt gimnázium épületében iparostanulók részére otthont kellene teremteni, melynek költségeit az egyház, az állam és társadalmi egyesületek fedeznék. De ez a gondolat elhalt, mielőtt megvalósulhatott volna. A háború utón az egyház újból felállította a tordai unitárius főgimnáziumot a volt iskola épületében, miről az 1920. évi főtanácsnak jelentést tett. Az 1921. évi főtanács tudomásul vette, hogy a főgimnázium felállíttatott, felügyelő gondnoknak felkérte Gál Jenőt, igazgatónak alkalmazta Major Sándort s köszönetét mondott a szülőknek a fenntartást biztosító áldozatkészségükért. Az intézetről szóló 1921/22. évi jelentés a kolozsvári kollégium értesítőjében jelent meg. A közoktatásügyi vezérigazgatóság ugyanis az intézetnek nem adta meg a nyilvánossági jogot. S ezért a kolozsvári kollégium tanári karából összeállított bizottság szállt ki Tordára s ott vizsgáztatta le a növendékeket, mint magántanulókat, mely alkalommal vizsgát tett 322 tanuló, közöttük 42 leány. Az 1923. évi főtanácsra jelentette ezt az E. K. T. s egyben azt is, hogy ismételten megkísérelte a nyilvánossági jog megszerzését. Míg a tárgyalások folytak, a szülők egy része országgyűlési képviselőjük útján az állami gimnázium mellé magyar tagozat felállítását sürgette. A tárgyalások alatt felmerült a gimnázium helyett a nyilvános jogú polgári iskola létesítésének a gondolata is. Ez sem sikerült. Meg akarta indítani az 1923/24. iskolai évet is, de kevés tanuló jelentkezett beiratkozásra. Felekezetközi megbeszélés alapján beszüntette az iskolát. De időközben elemi iskola, vagy inasotthon felállításának engedélyezését kérte. A főtanács „a történelem itélőszéke elé bocsátja azt a kegyetlen elbánást, melyben
