Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
1. fejezet: Élete
25 necsak papjelölteknek, hanem kiválóbb lelkészeknek is adassék, akik ismereteik gyarapítására külföldi tanulmányúira mennek. A főtanács hálás köszönettel fogadta s további kezelésre beutalta a közpénztárba. Boros javaslatát később tartja megoldandónak. Az 1911. évi főtanács a felsőfehér-kör indítványára kimondta, hogy gyakorló lelkészek is folyamodhatnak az ösztöndíjért. 1911—12-ben Zoltán Sándor volt az ösztöndíjon német egyetemeken, 1915—16-ra kijelöltetett Csíki Gábor, de a háború miatt nem mehetett ki. A háború alatt 1915-ben (17. sz.) röpiratban rendelte el, hogy a harctéren levő hitsorsos katonáinkat írják össze, hogy kitűnjék, hányán vonultak be, hányán estek el, vagy lettek nyomorékká, hány árvát, özvegyet hagytak maguk után, mert gondoskodnunk kell arról, hogy azok emléke egyházközségeinkben örökre fennmaradjon. A lelki gondozásra soha nagyobb szükség nem volt, mint ezekben a súlyos időkb:n. „Ha egy könnyet letörölhetünk, ha egy sóhajt felfoghatunk, ha egy lelket az elzülléstől, a bűnbe- vagy kétségbeesésből vigasztaló szavainkkal, vagy jó tanácsainkkal megmenthetünk, ezzel bizonyítjuk be azt, hogy méltó szolgái vagyunk az Úrnak s nem hiába viseljük a palástot“. Legyenek rajta, hogy egy barázda se maradjon míveletlenül, a rászorultaknak testvéri szeretettel legyenek segítségükre, intsék híveiket takarékosságra. Gyakorolják a templomot a hívek lelki épülésére, az Istenben való bizalom megerősítésére. „Híveink soha a templomot nagyobb buzgalommal nem látogatták, mint most, mikor mindenkinek van miért, vagy kiért imádkozzék“. A Dávid Ferenc-alap terhére 14.000 imádságos füzetet nyomatott a harctéren levő, vagy kórházakban fekvő beteg katonák s családjaik számára ingyen kiosztás végett. Az összeírás szerint hadbavonult 6692 katona, híveink 8'36%-a, 1915 aug. 8. istentisztelettel kapcsolatban rokkant katonáink részére gyűjtést rendelt el, mely 6895 K-t eredményezett. Kórházakban fekvő beteg katonáinkért istentisztelet tartását rendelte el. Felterjesztésben kérte katonáink részére tábori lelkész kinevezését. Éppen a főtanács ülésezett, mikor 1916 aug. 27-én a román megszállás történt. Többen már aznap hazasiettek. De a háromszékiek még haza sem érkezhettek, útban találták menekülő családjaikat s velük vándorútra keltek ők is. Még Kolozsvárt is sokan elhagyták a várost. Heteken át láttuk itt átvonulni a menekülőket- Akik itt pihenőt tartottak, azokat tanyáikon meglátogatták, igyekeztek vigasztalni s amennyire lehetett, élelmükről gondoskodni. Délutánonként istentiszteleteket tartottak számukra. A menekült lelkészeket és tanítókat a menekülés alatt és hazatérésük után jelentékeny összegekkel segélyezték. Boros összeíiatta a hadiárvákat s a Nyikó és két Homoród mentén ismertette a Pro Transylvania országos bizottságot.
