Gál Kelemen: Kilyéni Ferencz József unitárius püspök élete és kora. Háromnegyedszázad az Unitárius Egyház történetéből - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 5. (Kolozsvár, 1936)
1. fejezet: Élete
13 búsította. Benczédi, Pap Mózes egy év alatt egyszer sem mentek konzisztóriumi gyűlésre. Berde, az új főgondnok, évi működése a semmivel egyenlő. E kedvetlen tapasztalatairól értesítenie kellett Jakab Eleket, kinek megválasztását legnagyobb részben köszönheti, mert ez (1876. XI. 30.) ezt írja neki: „A duzzogókat ne vedd számba, de ne is idegenítsd. Engedd juhászodniok s ha tán simulnának, vissza ne utasítsd“. 1877 legelején (I. 10.): „Ha neked flegmád nagy lesz úgy elnyelni a mostani pilulákat, mint régen a bókok likörös cukorkáit, akkor dúsnak foglak tartani“. A Magvető — nem jelenvén meg kellő időben — késése már kedvezőtlen benyomást keltett. De te még hallgass, hadd ismerjék el, amire eddig szemet hunytak, hogy pelikánja voltál a státusnak egy évtizedig, szívvéreddel tápláló korhatag paralitikus testét derék sikerével s fényes eredményével fáradhatatlan igyekezetidnek. Hadd érjék benrök a meggyőződés“. Hódolati esküje után (1877. II, 9.) hosszú levelében minden irányban tanácsaival látja el: „Élj állásod tekintélyével és jogaival, bölcs és jézusi szelidségű eréllyel I De szimpátiát ne kunyorálj I... Az vagy nekünk, ami Simor a katholikusoknak. Meg ne húzd magad. Önérzeted legyen mindenkivel s minden hatósággal és hatalommal szemben ... Tekintélyt s befolyást neked és státusunknak csak így szerzesz... Neked demonstrálnod kell ad captum, hogy a másik jelölt utánad maradt minden gondolható tekintetben, hogy veled nagyot nyert a státus s hogy te adsz díszt az unitáriusoknak, nem tőlük veszed azt“. Ezektől a „duzzogóktól“ eltekintve, püspöksége elég szerencsés előjelek mellett indult. Alig érkezett haza a püspökválasztó zsinatról, a király erdélyi utazása alkalmával Szebenben kellett az egyház hódolatát tolmácsolnia szeptember 10-én. 14-én pedig értesítést kapott Török Pál dunamelléki református püspöktől, hogy egy jóakaró úr a protestáns egyházak javára alapítványt akar tenni s gondoskodjék október 15-én az egyház képviseltetéséről. Az értekezlet, melyre őt és Daniel főgondnokot kérte meg, az E. K. T., Budapesten a ref. főiskola tanácstermében volt s arról nevezetes, hogy az volt az első alkalom, midőn Magyarország összes protestáns püspökei közös tanácskozásra összegyűltek. Ez a jóakaró úr br. Baldácsy Antal, aki birtokát alapítványul hagyta a protestáns egyházaknak pusztuló egyházközségek megmentésére, ínségesek s különösen építkező egyházközségek gyámolítására, püspökök és csekély fizetésű lelkészek díjazására, lelkészi özvegyek és árvák sorsának enyhítésére. Ugyanekkor tartotta Budapesten a második nyilvános unitárius istentiszteletet. Állandó éberlétet és munkát kívánó egyházkormányzói teendői mellett marad még ideje és ambíciója arra is, hogy a politikai közélet mezején is munkát vállaljon, Már 1875-ben többen
