Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Heufler nevelésügyünk állapota iránt érdeklődik
amiért kéri az eddigi tanterv közlését. Az országba beszélt három nyelv mikénti bevitele iránt értekezni kíván, s jelzi, hogy személyes megbeszélésre Kolozsvárra fog jönni. Az írásbeli felelet maradjon ezen megbeszélés utáni időre. Az Egyházi Képviselő Tanács végzése hangsúlyozza, hogy a népiskolákra vonatkozó felvilágosítást megadni az Egyházi Képviselő Tanács hatáskörében áll, a többire vonatkozólag sem egyes személy, sem más testület a Főtanácson kívül nem szólhat. Egyébiránt iskoláink szerkezete „annyira megközelíti a közlött tervbelit, hogy nagyobb összhangzást eszközölni rövid idő alatt nem lehet, s ezen elvnél fogva, hogy minden kicsinyeskedést és nyomasztást, mint a nevelés nagyszerű munkájához méltatlant, kerülni kíván”, nem is szükséges. Tehát intézeteink eddigi szerkezetükben tartassanak fenn, s kérik kieszközlését, hogy a tanítást mentői hamarabb meg lehessen kezdeni. Az iskolák ti. a szabadságharc lezajlása után még nem kezdődtek meg. A június 16-i ülésen a püspök jelenti (49. Jkv. sz. a.), hogy Heufler megérkezett Kolozsvárra, az értekezletet megtartották, s ezen kijelentette, hogy a nevelés kérdésében sem ő, sem az Egyházi Képviselő Tanács nem intézkedhetik. Heufler úgy nyilatkozott, hogy a Főtanács „az erdélyi kormányszék feloszlatása által oly személyváltozásokat szenvedett, miszerint azt minél előbb lényegesen újból kell alapítani, és addig ő felsége kormányának orgánumjai azt nem tekinthetik törvényesen létezőnek”. Erre a püspök előadta, hogy ez a Főtanácsra nem illik, „mert az a királyi kormányszék feloszlatása által legkisebb személyváltoztatást sem szenvedett, mivel annak senki sem azért volt tagja, hogy kormányszéki hivatalt viselt, hanem azért, mivel annak közönségünk által megválasztatott és az Egyházi főtanácsi jegyzőkönyvnek ő felsége általi megvizsgáltatása és helybenhagyása által egyházi főtanácsi tagnak meg is erősíttetett, miszerint Egyházi Főtanácsunk a maga eredeti törvényes szerkezetében fennállván, azt törvényesen létezőnek kell tekinteni.” Ezek után Heufler felszólította a püspököt, hogy a Főtanács minél előbb tartassák meg a nevelés ügye rendezése érdekében. Erre az előterjesztésre az Egyházi Képviselő Tanács azt határozta, hogy kérjék meg Wohlgemuthot és a Kolozsvár vidéki katonai parancsnokot, Urbant, hogy engedélyezzék a Főtanács megtartását. Az elő-44