Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

Egyházi szervezetünk átalakítási kísérlete

felügyelő gondnok. Az eklézsiák elöljárói a kebli gondnokok (domesticus curator) és a pap. Az egyházi személyek kihágásait, a válópereket, általában a törvénykezést mint első bíróság az alpapi szék (quindenaüs sedis) tárgyalja. Fellebbezni a Főtanácshoz lehet.

Ezek a mi törvényeink, melyek ,,a forradalmi mozgalmak által sem alapjaikban, sem létezésükben semmi legkisebb rázkódást, nagy változást nem szenvedtek”. E szervezet törvényes alapon nyugszik, jelenleg is teljes erejében fennáll, „mert azt nem a közelebbi forradalmi mozgalmak idézték elő, sem pedig azon legkevésbé sem változtattak azok, hanem századokon keresztüli gyakorlaton, zsinatok és főtanácsok végzésein alapul, amely gyakorlatok és végzések érvényességét biztosította az Approb. Const. I. r. I. tit. 3. articulusa, mely szerint az Erdélyben bevett négy vallások közönségei, tehát az unitáriusok vallásközönsége is, a maga dolgait egyházi és világi személyekből álló közönséges gyűlésein intézheti, ezen gyűlésükben constitutiókat alkothat, azokat ususba veheü s azon kívül semmi rendek magokat az egyház dolgaiba nem elegyíthetik, — biztosította a Leopoldi diploma 1. pontja, ahol alaptörvényül van téve, hogy a négy bevett vallások dolgaiban változtatás nem fog tétetni, és 3. pontja, ahol az ország törvényei sérthetetlensége szintén alaptörvényül tetetett, — biztosította a felséges uralkodóknak trónra lépésük alkalmával az említett törvények fenntartására letett esküjük szentsége, — biztosította végre az, hogy néhai k. e. I. Ferenc felséges fejedelmünk 1797. április 7-én 822. udvari sz. a. az Egyházi Főtanács jegyzőkönyvei felküldését parancsolni méltóztatván, azóta az unitáriusok Főtanácsa jegyzőkönyvei legfelsőbb helyen helybehagyattak, és azok eszerint legfelsőbb jóváhagyással ellátva híven az itten előadott belszerkezetet, mint törvényesen keletkezettet és törvényen fennállót tükrözik elő.”

Nálunk az a változtatás, hogy a Főtanácsnak külön, a Képviselő Tanácsnak megint külön elnöke legyen, soha nem létesíttetett; az 1837. évi főtanácsi végzésben helytelenül idézett 1796. évi statútum pedig életbe nem is ment, s vallásközönségünk által nem vétetett dirimensnek, mert a netalán észrevett hiányokon törvényes alkotmányozás útján segíteni a Főtanácsnak mindig kétségtelenül köréhez tartozott. Ezek után végül

41