Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)
Bevezető gondolatok
Nagy Lázár pénztárnok, főbíró, gazdag és nagy befolyású ember volt”.10 Ebben az időben ugyan nem élt már, de érdemei és emléke a fia iránt hangolták a közvéleményt. „így tehát — mondja Jakab Elek — bárha a két nagy tehetségű ifjú egymásnak már az iskolában jó barátja, de előhaladásuk útában kétségtelenül akadálya volt akkor és az lett volna mind végig. Szentiváni ezt ádátta, más vármegyébe nem mehetett, Maros székről eltávozott, s így ránézve az akkori viszonyok közt a jövendő képe kecsegtető nem lehetett.”11 Nagy Elek 1838-ban házasodott meg. Neje homoródszentmártoni Gedő Józsefnek Terézia nevű lánya. „Egy bájos szép delnő, Kolozsvár egyik legfeltűnőbb asszonya, akit külső bájainál még inkább ékesítettek családi nemes erényei. Takarékos, minden házi dolgot maga intéző, igazi magyar, nagyon jó gazdasszony, szelíd, jóságos úrnő a szó nemesebb értelmében. Szerette férjét, szerette gyermekeit egész szívvel és lélekkel. Otthon volt legboldogabb az övéi közt. Őt is szerette, imádta családjának minden tagja. Természetes, hogy ily nő körében Nagy Elek igazán boldog volt és nem kívánkozott soha a világba, otthon neje s szép és jó gyermekei között találván fel egész boldogságát.”12 Nyolc gyermekük volt, hét leány és egy fiú. Ezek közül négy korán elhalt, köztük az egyetlen fiú, Elek. Kriza 1861. október 5-én írja Simén Domokoshoz: „Örömmel írhatom, hogy főgondnokunk, Nagy Elek urunk két nagyobbik lánya nagy szerencsét leltek, jutalmául a házi jó neveltetésnek. Gizát báró Kemény Ödön, a tordai főispán báró Kemény György fia, Bertát pedig gróf Bethlen Géza, id. gróf Bethlen János fia vevén nőül, akiket részünkön fognak az őszön megesketni.”13 1862 áprilisában pedig azt írja, hogy május 1-én lesz a nagyobbik leánynak, ősszel pedig a kisebbiknek a menyegzője. Johanna 1868-ban lett báró Boul- Bernberg Alajos dzsidás ezredbeü százados neje. Irma 1874 óta gróf 10 Jakab Elek: Szentiváni Mihály életéhez. In: Figyelő. Irodalomtörténeti Közlöny. V. 326. 11 Ua. 12 Buzogány Áron: Káli Nagy Elek. In: KerMagv. 1881. (16. évf.)75—76. 13 Borbély István: Simén Domokos és kora (1836-1878). Kolozsvár, 1926. 114. 14
