Gál Kelemen: Káli Nagy Elek élet- és jellemrajza - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 3. (Kolozsvár, 2003)

Bevezető gondolatok

Triangi Ascensio közös hadseregbeli százados neje. Mind a négy lány örökölte szüleinek erényeit, szépség mellett magas műveltséget, kedves háziasságot. A jó magyar gazdasszony mintaképe volt mindegyik.14 Apósához és ennek családjához a legbensőségesebb vonzalom fűzte. Gedő 1846-ban Kolozsvárra költözött, aki Nagy Elek családjában annyira mindennapos volt, hogy olykori elmaradása a család körében mindig hézagot és lehangoltságot okozott.

Közigazgatási és törvényszéki működésének részletesebb leírása és ismertetése — úgy gondoljuk — nem e dolgozat feladata. Elsősorban az egyházi közélet mezején végzett tevékenységének ismertetését tűztük ki célul. Ezért elég lesz itt egy néhány fontosabb mozzanat felemlitése.

Nagy Elek, mint Kolozs megye aljegyzője s a megyei rendes törvényszék bírája, a bonyolultabb perek előadója lett. A latinizmusokkal terhelt régi magyar nyelvet, ahol csak tehette, igyekezett fejleszteni, s a latin műszavak helyett megfelelő magyar kifejezéseket használt. 1845- ben Kolozs megye főjegyzője lett, s mint ilyen a megyei törvényszéknek (derékszék) és közgyűlésnek (marcalis) jegyzője. A felgyűlt hátralékos pereket mind lejáratta úgy, hogy nemsokára mint Erdély első főjegyzőjét emlegették. A figyelem ráterelődött, s egymásután választották meg különböző hivatalokra. 1841—1842-ben Abrudbányán, 1846—1847-ben s az unió kimondásakor, 1848-ban Kolozs megyében országgyűlési követté választották. 1848 áprilisában királyi kormányszéki titkárrá nevezték ki, de ezt a már megindult mozgalmak miatt nem fogadta el. 1849-ben a megye magyarországi mintára szerveztetvén át, alispánná akarták tenni, de nem vállalkozott. Csupán a főjegyzőséget folytatta mindaddig, míg a bekövetkezett események az állást több mással együtt el nem seperték.

A szabadságharc leverése után szomorú négyévi időszak következett Nagy Elekre. Felszólították a Kolozs kerületi biztosi állás elfoglalására, s kéz alatt értésére adták - mondja Buzogány -, hogy csak úgy mentheti meg magát a fogságtól, ha az állást elfogadja. A legtekintélyesebb hazafiak — köztük Mikó Imre — biztatták a hivatal elfogadására abban a feltevés-14 Buzogány Áron: i. m. 76.

15