Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

VII. fejezet: Jakab Elek és a románok

románoktól való tiszta és egyenes leszármazásukat vitatták, tehát Erdélyhez tulajdonjogot formálva, a magyarokat jövevényeknek, jogbitorlóknak tekintik s mint sajátjukat követelik vissza őshazájukat. Az egyetlen magyar tudós, aki akkor e kérdésekkel éber figyelemmel és kitűnő szakképzettséggel foglalkozott, Hunfalvy Pál volt. Jakab Eleknek Hunfalvy e németül megjelent művei részletes és lehetőleg saját szavaival való ismertetésével az volt a célja, hogy a közönyt felrázza, az ügy iránt meg-megújuló emlékezésbehozás és tárgyalás útján érdeklődést keltsen fel, mert történelmi dolgokban az elhallgatás beleegyezésnek, vagy a meggyőzetés elismerésének szokott vétetni. Magyar történetíróknak nem tudja eléggé melegen és sürgetően ajánlani főleg a romániai lörténeírók működése figyelemmel kisérését, műveik ismertetését, szükség esetén megcáfolását. Sőt meg van győződve, hogy az akadémia könyvkiadó vállalata nem kedveskedhetnék olvasóinak hasznosabb olvasmánnyal, mintha Hunfalvy műveit magyarra fordítva kiadná, Erdélyország nevei kérdésében szintén Hunfalvy nyomán Wolf I. igazgatóval száll szembe, aki a szászsebesi ág. ev. gimnázium 1885/86. évi értesítőjében közölt értekezésében (Die Landesnamen Siebenbürgens) azt állítja, hogy Erdély ősrégi országneve nem a magyar Erdély, hanem a rumän Ardial, helyesen Ardeal. Hunfalvy ezt a homályos történelmi kérdést meggyőző bizonyítékokkal világosságba helyezte.