Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VII. fejezet: Jakab Elek és a románok
89 municipális intézmény az 1848. évi törvények határozataival, a kor szellemével és az állam eszméjével nem fért össze. A rendezés érdekében évek óta folytak már az elmefuttatások, de ennek ellenére csaknem ismeretlenek voltak a közönség előtt az erdélyi szászok intézményei és alkotmánya, mint alap, amelyen s az irány, melyben a rendezésnek történni kell. A szászok pedig már a reform emlegetéséért is felhorkantak s éles támadásokat intéztek a kormány ellen. Jakab Elek e viszonyokat alapos tanulmány tárgyává tette s A király földi viszonyok ismertetése (Pest, 1871. 1876. Két kötet) c. művében a rendezést már nemcsak sürgeti, hanem a keresztülvitelre jótanácsokat és javaslatokat is ad. Szerinte gondolni és kivánni is nevetséges képtelenség, hogy „midőn az egész régi magyar államrendszer átalakult, a Királyföld és intézményei a nem szász ajkú népek kárával hozzáférhetetlen, érinthetetlen és egyedül vállozhatatlan pont legyen Magyarország államéletében.“ Eredetileg célszerű volt, de a bürokrácia rosszá változtatta, majd meg a korszellem meghaladottá tette ez intézményt. Könyvét azért írta, mert a királyföldi viszonyok és intézmények jogtörténeti tekintetben nagyon bonyolultak s reméli, hogy egvbenmásban felvilágosítást fog adni. Különösen azért, mert e kérdések nemsokára a törvényhozás elé kerülnek s a képviselők speciális erdélyi kérdésekkel csak az egyesülés után kezdenek tüzetesebben foglalkozni. A szász sajtó megtámadta az első kötet megjelenése után s a kormánytól és állásától függő véleménynyilvánítással vádolta meg. A II. kötet előszavában szükségesnek találja igazolni magát, hogy könyve Írásánál tisztviselői állása irányadó befolyással nem volt. A meggyőződés nyílt megváltása „egyedül adja meg a férfinak valódi erkölcsi értékét. Én fel- és lefelé függetlenül adom elé egy fontos napi kérdés küszöbön álló végleges eldöntése percében kutatásaim s gondolkodásom eredményét.“ Nyíltan, hímezés-hámozás nélkül megmondja, hogy a szászok mit hibáztak „az egy század óta leigázott hétfalusi és barcasági székelyek és románok s általában a királyföldi román és magyar nép ellen.“ Az Írásra senki fel nem kérte, se nem bátorította, bántották mindenütt, kisebbítették folyvást Magyarország ellenei a Cibin mellett. „Amit mondok és irok, egészen egyéni. Ha rossz, ;lakoljak*én, ha jó, a haszon legyen a közé.“ „De a jóhiszeműséget eljárásom s könyvem iránt követelem, igen, nézeteim szabad elmond-
