Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VII. fejezet: Jakab Elek és a románok
8f sorozat magas színvonalát: „Székely aláírással — mondja — igen tudományos és megszívlelendő dolgozat adatott több számban közel 20 hasábon át az Oláhügyről... Oly magas színvonalon áll a dolgozat, hogy sajnosán nélkülözzük az író valódi nevét. Ily magvas dolgozat kevés jelent meg a Nemzeti Társalkodó hasábjain, behatol az oláhok gondolkodásába is és abból magyarázza ki egy s más rossz szokásaikat.“ Jakab Elek Szabadságharcunk történetéhez c. munkájában (100. 1.) így emlékezik meg e cikkeiről: „Örökre talány lesz. hogy töiténhetett az, hogy az oláh jobbágyság sem maga, sem az értelmiség a magyar ellenzéknek az ő felszabadulásukért hosszasan folytatott önzetlen küzdelmét sehol soha el nem ismerte s méltánylását ki nem fejezte. Nem senki jóakarata kereséséért, sem önnagyzásul, csak mint megtörtént dolgot hozom fel, hogy midőn én az 1846. évben Székely álnév alatt az Oláhokról az Erdélyi Híradóban pár rokonszenves, sőt melegen irt cikket közöltem s magamat a legfőbb kormány üldözésének tettem ki, Boheczel Sándor, akkori kolozsvári ügyvéd, 1861 után Naszódvidék főkapitánya, tudakozódott a cikkek írója után — azt beszélték — azért, hogy aranyfóliát akarnak neki adni; de nyomoztatta a bécsi kormány is, hogy felelősségre vonja. Az utóbbit jó embereim gátolták meg, az elsőt egy barátjuktól hallottam.“ Behatóbban foglalkozott a román parasztság helyzetével a Királyföldről irt munkájában, melynek keletkezését a történelmi előzmények rövid feltárása világosítja meg. Az 1865. évi kolozsvári országgyűlésen élesen ellenezték az uniót a románok is, a szászok is. Felfogásukat lényegesen eltérő okokkal támogatták. A románok teljességgel nem akarták az uniót. A szászok azonban készek voltak elfogadni, ha a Királyföld különállása továbbra is állandóan biztosíttatik. Szerződést akartak létesíteni Magyarországgal úgy, hogy ezúton biztosítsák a Királyföld különleges állását. Sejtették, hogy ha Magyarország alkotmánya helyreállíttatik, nem fogják tűrni, hogy az államban még egy kis állam legyen. Mert a Királyföld egy külön kis állam volt, aminthogy ők azt egyszerűen csak Szászföldnek szerették nevezni. E visszás állapotnak meg kellett szűnni, ami aggasztotta őket s ez volt az oka makacs ellenzékieskedésüknek. Az 1868. évi 43. t.-c. a királyföldi viszonyok alkotmányos rendezését hozta magával, minthogy a szász
