Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VI. fejezet: Egyházi közéleti tevékenysége Budapesten
VI. FEJEZET. Egyházi közéleti tevékenysége Budapesten. Miként Kolozsvárt, úgy Budapesten is fáradhatatlan tevékenységgel vett részt az egyházi közéletben s egyike volt azoknak, akiknek a nemsokára megalakult unitárius egyházközség születési vajúdásaiban legtöbbet köszönhet. Fáradhatatlan agitálásával, gyűjtéseivel, adakozásaival s irodalmi úton közleményeivel szolgálta az unitárius ügyet. Minden unitárius gyűlésen, összejövetelen ott volt. Már 1875 elején írja Ferencz Józsefnek, hogy Hatala egy munkán dolgozik, melynek alapeszméje az, hogy a forrongásban levő vallásos szabad eszmék nyugvópontra csak egy magyar nemzeti egyház alapításában fognak jutni az unitárius hitelvek alapján. Az Erdélyből kiszállongó unitáriusok között állandó beszélgetés tárgya lett egy állandó egyházközség megalapítása. 1876-ban megalakult a fiókegyházközség. Istentisztelet után, mely második volt a fővárosban, okt. 23-án, a Hungáriában közebéd volt, az asztalfőn Török Pál és Ferencz József püspökök ültek. Vidám hangulatban egymást érték a pohárköszöntők. „Az eszmék különösen a Szász Károly, Ballagi és Jakab Elek köszöntéseiben cikáztak.“ (Bny: Ferencz József püspök Budapesten. K. M. 1876.). Jakab Elek a leányegyházközség megalakulása óta állandóan kebli tanácsos. A következő évben [(y.) Levelezés. K. M. 1877. 180. 1.) az eddigi 4 tanácsos, u. m. Hatala Péter, Jakab Elek, Bedő Albert és Sebes Pál közfelkiáltással újból megválasztattak. Mikor Baldáchy alapítványát tette, a Hajós vezetése alatt tisztelgő küldöttségben ő is ott volt (—n. Egyházi élet. K. M. 1878. 49. 1.). Másnapra Baldáchy ebédre hívta meg a küldöttség tagjait, ahol a pohárköszöntők között (Hajós, Buzogány, Hatala, Orbán Balázs) ő js kiemelte az alapítvány fontosságát. 1880-ban
