Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

I. fejezet: Élete

5

I. FEJEZET.

Élete.

Jakab Elek 1820 febr. 13-án született Szentgericén Maros- Tordamegyében székely nemes szülőktől. Atyja szintén Elek, anyja szabcdi Szekeres Jusztina. Elemi iskoláit, az ú. n. három első latin iskolát, Szentgericén végezte Tiboldi István alatt 1826—29-ig. Kedvesen írja le első tanítójáról szóló cikkében1 az akkori iskolai életet. Téli hajnalokon, 4 órakor, a mesteri ház feletti csengettyű költötte fel a falu fiú és leány ifjúságát. A kapun belépve, a mester ablakai előtt elmenve, így köszöntötték kimért egyhangúsággal: Bonum mane domine rector! Pala- és feketekőtáblára, viasszal bevont fatáblára, az idősebbek papirosra írtak. Azután következett a kikérdezés, vagy leckefelmondás. 6 órakor reggeli. Minden reggel minden gyermek egy darab fát vitt honalja alatt, szombatonként egy cső törökbúzát (sabbatharium, szombati ajándék), a jobbmóduak kolbászt, kalácsot, vajas pogácsát, sajtot, mézet. Tavaszkor, húsvét felé, kivitte őket kökörcsint és ibolyát szedni, ahol aztán labdáztak, cigliztek, láncszemeztek, kapócsontoztak. Nevezetes szokás volt, hogy karácsonyra a gyermekeknek verset adott, a körülmények s a gyermekek tehetsége és hajlama szerint, a nagyobbak részére veszekedő verseket, melyekkel kántálni jártak. Karácsony első napja csaknem egészen versmondók kihallgatásával felt el, Tiboldi ezeket öreg korában épen Jakab Elek többszöri unszolására összegyűjtötte s 265-öt másolt le gyűjteményébe1 2 A Jakab Eleknek adott vers első szakasza így hangzik:

1 Tiboldi István: Élet- és neveléstörténeti rajz. Néptanítók Lapja. 1879. 413-416, 433-435.

2 Kanyaró: Jakab Elek és Gól Ábel karácsonyi köszöntője. Kér. Magv, 1905. 343-348.