Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

II. fejezet: Nemzetébresztő munkássága az abszolutizmus alatt

49

erősebbek közül arról tanácskoztak, hogy elég már a késő bánkódás, ne hagyják a napokat úgy telni, mint pár év óta máig. „Valamihez kezdenünk kell, sorsunk jobbra fordulását egészen rajtunk kívülről nem várhatjuk, sőt szükség arra magunknak is segédkeznünk.“ Ez a megmozdulás a gyógyulás előjele volt. „A társadalom legerősebb elemei — a birtokos és értelmi osztály — a tétlenség és kétely sötétéből, a feloszlás állapotából az élet felé fordulónak.“ Legfontosabb érdekeink ezidőszerint az anyagiak. „Megcsökkent, zsírjokból, vérükből kifogyasztott birtokaink, mezőgazdaságunk javítása emelése. Ettől függ létünk, ezen alapszik jövőnk.“ A magábazárkozottság e korában az egyesülésre, közös munkára való felhívás annyi,, mint „a társadalmi bajok nagy részének gyökerére jutás, mint bizonyos gyógyszer, mint a tőlünk függő jobbnak kezessége.“ Eddig nem volt semmi központunk, Szétrobbant gép alkatrészeihez hasonlóan darabokban hulltunk szerteszét, nézeteink, ha voltak, annyifelé ágaztak, ahányan voltunk. Azok az első tanácskozások központul ajánlták az anyagi — e szabad munkásságnak fenmaradt tért s azon való egyesülést. Emlékeink s a helyzet diktálta szükségleteink helyes felismerésére mutat a csüggedező lelkek, a lomha ernyedt erők s itt-ott fel-feltünedező cselekvési ösztön elébe új, hasznos s egész nemzeti életünkre kiható fontosságú cél kitűzése.

185ö-ban a nép számára ismeretterjesztő Mezei naptárt adtak ki. Szerkesztője mint fennebb láttuk, Mikó ajánlása folytán Jakab Elek, aki a következő cikkeket írta :

Kell e tanulni a földmívesnek s kell e tanulni a földmívelést ? Tagosításról általában. A mezőgazdaságról. Vagyon- és életbiztosító intézetekről, őrizzük meg a nemzeti kegyeleteket. Falusi iskolák és kisdedóvás. Közintézetek. Kevés kivétellel jóformán az egész naptár tőle van. E cikkek közül a nemzeti kegyeletekről szóló a Hetilapból van átvéve s némi változtatással és kiegészítésekkel az István bácsi naptárában (4. évfolyam 1859-re) is megjelent következő címen: Mikép lehetne a családi és közéletet nemesen emelő, voltakép népboldogító kegyeleteket (pietásokat) a magyar népnél természete, életelvei és szokásaihoz képest legbizonyosabban feltámasztani.3 Pálya-8 Istoán bácsi naptára, vagyis családos házigazdáknak és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helységelőljáróknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes kalendárium 1859-re. Szerk. Majer István. Pesten.

4