Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
II. fejezet: Nemzetébresztő munkássága az abszolutizmus alatt
48 káról egy szót sem írhatott. És a lap megjelenése mindig attól függött, hogy milyen hangulatban volt a cenzor. Berdét minden héten a rendőrségre idézték, vallatóra fogták egyes szavakért, s ő hiába védekezett a cenzúra megtörténtével, nem fogadták el. 1855 tavaszán egyetlen magyar lapja sem volt Erdélynek, Ez a körülmény eléggé bizonyítja a szellemi téren való tökéletes pangást. Mikó gróf és Berde Szebenben lépéseket tettek egy politikai lap megindítása érdekében, de engedélyt nem kaptak. 1854 november 30-án végre az ostromállapot megszűnt. 1855 tavaszán Berde és Vida Károly szintén siker nélkül kísérelték meg az engedély kiadását. Végre Mikó és Jósika az engedélyt megkapták 1856 tavaszán s a Kolozsvári Közlöny megindult Vida Károly szerkesztő és Berde Áron tulajdonos kiadásában. Jósika a lap érdekében tartott összejövetel alkalmával figyelmeztette a szerkesztőt, hogy a kormány mellett a lap egy szót se írjon, bármily hasznos intézkedést is tenne olykor, de ellene se, mert a lap életébe kerülhet a dolog. Ilyen nehézségekkel küzdöttek a közvélemény halálos letargiájából való életrekeltésében. Mikó nemzelébresztő és szervező munkásságának egyik legnagyobb kiterjedésű területe a gazdasági élet volt. Az első lépés ezen a téren indult meg 1853 elején. Január 2l-én értekezletet tartottak, hogy az 1844-ben alakult, de a szabadságharc óta szünetelő Erdélyi Gazdasági Egyletet ismét életre keltsék. Az alakuló gyűlést február 26-án tartották, melyen Mikót elnökké választották s elhatározták az egyleti Evlapok kiadását. A gazdasági gyűlések soha olyan népesek nem voltak, mint ebben az időben- Erdély vezető emberei e gyűléseken, mint egy kis parlamentben, beszélték meg az ország politikai helyzetét. Mikó az egylet anyagi megalapozására részvényeket bocsátott ki. Terménykiállításokat rendeztek, tűz- és jégkármentő egyesületek alakítására hívták fel és buzdították a gazdatársadalmat, sürgették s minden módon terjesztették a nyugaton már általánosan bevált gazdasági gépek használatát. Foglalkoztak a gyáripar kérdésével is. 1854-ben egy üveg- és egy élesztő-gyárat létesítettek, Marosvásárhelyt közkórházat és takarékpénztárt. Az egyleti Évlapok első füzetét 1854-55-ben a beteg titkár helyett Jakab Elek szerkesztette. Az Évlapok bevezetésében a Gazdasági Egylet tevékenységének megokolását és irányát ezekben adja: 1852 végén az általános kábultság és tespedtség állapotában nehánvan az
