Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
215 oktatás. Ez helyes, de kerülni kell az egyoldalúságot. „Az országot nyakra-főre iparos, gyártelepes országgá átvarázsolni akarni fonák nemzetgazdasági eljáiás, valóságos ugrás lenne a természetben, erőltetése lehetetlen dolgoknak. Oly hatalmas természeti erejű földmívelő országot, mint Magyarország, törikszakad iparos országgá átalakítani akarni nem okszerű, nem hasznos, nem kívánatos. Elvétett állami politika volna a nemzet főéletfoglalkozásává az iparosságot, a kézi és gyáripart tenni." Régebben ifjaink megyei hivatali és ügyvédi pályára mentek, ma mind reális pályára készülnek. Attól fél, hogy annyi életpályakeresőt fogunk nevelni, hogy nem fogjuk őket elhelyezni, foglalkoztatni tudni és hogy a humanisztikus irány hanyatlani fog. Már négy évtizede foly az irtó háború az ideálizmus ellen. Helyesli, hogy a nemzetben az iparosság szellemét felköltsék, mert ipar és kereskedelem tesz vagyonossá, elszegényedésünkből az emel ki, de ez nem zárja ki az ideálizmust. Magyarország egy évezredet élt át a nemzeti humánus irány iskolájában, ezzel emelkedett a civilizált népek közé. „A szabadság eszméje, honszeretet s az alkotmányos intézmények iránti mély erkölcsi hódolás volt mindig nemzetünk uralkodó jellemvonása.“ Nem hiszi, hogy anélkül fennállanunk lehetne. Mint igazgatótanácsi tag behatóbban foglalkozott a népoktatás kérdésével. A tanítóképzőkben az eddigi gazdasági képzés nem elég, nem is célszerű. (A gyakorlati gazdasági oktatás a népiskolákban és a tanítóképzőkben. Néptanítók Lapja. 1882. 6., 7. sz.) A svájci nagyon fejlett képzésre mutat rá s így fejti ki nézeteit. Tanítóképezdéinkben az ifjak elméleti, szakszerű és tudományos, valamint gyakorlati ismeretekben képeztessenek ki az intézet telkén s gyakorlat végett küldessenek ki hazai jobb gazdaságok látogatására. E célra telek szükséges, melynek kiválasztásánál döntő szempont a közelség és a talaj. A tanítás módja és anyaga minimumaként meg kell állapítani a legjövedelmezőbb mívelési ágakat. Fősúly essék az anyag tekintetében a konyha- és gyümölcskertészetre s a mesterséges takarmányfű termesztésére. Egy cikkében tanrendszerünk árnyoldalaival foglalkozik. (Tanrendszerünk némely árnyoldala. Néptanítók Lapja. 1882. 51. sz.) A régi iskolának egyik hibája volt, hogy nem voltak tankönyvek. Ma az a baj, hogy igen sok van. Egy könyvből, sokszor nagyon kevés változtatással, több kiadás. A gyermekeknek kiadják a parancsot,
