Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
207 tőle is legátus korában öreg papok, hogy tanulják-e most is a Praecepta Morumot. Ha valaki illetlenül viselkedett, a sújtó ítélet az volt rá: látszik, hogy nem tanulta a Praecepta Morumot. „Tanáraink oly nagy súlyt fektettek e tárgyra, hogy azt félválról venni, elhanyagolni, vagy mellőzni, a világért sem merték volna. A szerénység, mások megbecsülése és tisztelete oly élénken élt lelkűnkben, hogy ritkaság volt az ellen hibázó ifjat látni.“ Ma mindez máskép van, úgymond, amit a mai iskola a tudás, sokoldalúság és szellemi kifejlődés tekintetében felmutat, nem áll megnyugtató arányban az érzülettel és jellemmel. „Pedig egy korszakra sem illett inkább ama példabeszéd, mint a miénkre: jobb egy gyűszűnyi jó erkölcs egy véka tudománynál.“ Az Erkölcsi Parancsok, „bár némi ellenzés mellett, de a pataki iskolában s később az összes erdélyi és magyarországi protestáns iskolákban taníttattak.“ Ismerteti a megfelelő történelmi háttér megrajzolásával az erdélyi reformátusok 1769. évi egységes tanítási és tanulási rendszerét.1’ Mária Terézia 1767-ben a főkormányszék mellett egy róm. katolikus bizottságot állított fel, melynek feladatává tette az oktatás és nevelés által hatni a többi hitvallások gyöngítésére. Ez támadta a nem-katolikusok egyházi intézményeit, jogait, birtokait. A maga hatósági körébe vonta a papság, templomok, iskolák, a nevelés és tanítás ügyét, tankönyveket adott ki, megszorította a protestánsok könyvnyomtatási jogát, vizsgálat alá vétette vallásos könyveiket, elvétette templomaikat, iskoláikat, újak építését akadályozta, szóval a protestántizmus léteiét támadta, mit az hamar felismert s védelmére a szükségeseket sietett megtenni. A bizottság szervezése után két évvel, 1769-ben, a református főtanács egy egységes tantervet állapított meg, látván hátrányát annak, ami fő és alsóbb iskoláik nem egyforma és állandó rendszeréből származik. A terv, amely a falusi iskolákra nem terjedt ki, színvonalon állott s büszkeséggel tölthet el minden elfogulatlant. Végül összehasonlítja a miénkkel, amely ugyanaz volt, azzal a különbséggel, hogy nálunk a költészet a retorika előtt taníttatott, a görögnek nem volt külön osztálya s az alsó gimnáziumi tanfolyamot nem 9, hanem 8 év alatt végezték. 6 6 Az erdélyi reformált egyház közoktatási állapota a múlt században. Magyar Prot. Egyháztörténelmi Monographiék. Budapest, 1880. 65— 90. 1.
