Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
208 Következő tanulmányában (Kazinczy Ferenc és a magyar népoktatásűgy. Néptanítók Lapja. 1881.) Kazinczy népnevelési nézeteit német és magyar eredeti műveiből kivonatolta és összefoglalta, mert az a véleménye, hogy „akkora gondolkozó s oly bátor és úttörő író, mint ő, a magyar közoktatás és nevelésügy barátainak és szakférfiainak figyelmét teljes mértékben megérdemli.“ Sokban túlszárnyalta az idő, de olyanok is vannak, melyek máig sem tudnak maguknak útat törni, sőt most vannak épen napirenden, pl. a vallástanítás a népiskolában. Kazinczy a vasárnapi délutáni katechizálást helytelennek tartja, mely több kárt tesz a lányi szeméremben, mint anyagi hasznot a kátétanulás hajt. Óhajtja, hogy a konfirmálás nálunk is hozassák szokásba. Valláskönyveink nem vallást, hanem teológiát tanítanak. Nem a szivet készítik el annak érzésére, amit bennök az istenség gondolata támaszthat, hanem csak fejünket töltik meg olyanok tudásával, amelynek nagy része az értelemnek megfoghatatlan. Nem akarja a pozitív vallást kidobni s nem tartja elégnek a természeti vallást tanítani. Csak azt akarja, hogy ne nézzünk a napba, mert megvakulunk. Hogy a könyvek ne beszéljenek oly sokat a titkok felől, hanem vezessék az az embert a természet és a szentírás világa mellett az isten ismeretéhez. Nem volna-e jobb a pozitív vallás megingathatatlan talpkövét a természeti vallás igen alapos tanítása által megvetni, úgy hogy megerősödvén, ennek leckéi által amannak érthetetlen tanításánál tiszteletlenségre s hitetlenségre ne vetemedjünk? Tárgyilag is, időbelileg is összefügg ezzel a tanulmányával az, melyet a következőkben ismertetni akarunk. (Váradi Szabó János, mint a magyar népoktatásügy egyik úttörője. Néptanítók Lapja. 1879. 13., 14. sz.) Szabó báró Vay Miklósnak házi nevelője volt s itt került ismeretségbe Kazinczvval. 1817-ben indítványozták a tornavármegyei superintendenciális gyűlésen a magyar protestáns alsóbb iskolák reformját: hogy lehet azokat célszerűbben berendezni, tanítókkal ellátni, a tanítási tárgyakat kibővíteni, korszerűvé tenni, általában a tanulást és mívelődhetést a nép között is az eddiginél nagyobb mérvben elterjeszteni és megalapítani? A gyűlés véleményadásra Kazinczyt kérte fel, ez tervkészítésre Szabót. így jött létre műve: A hazabeli kisebb oskoláknak jobblábra állításokról, nevezetesen hogy kellene azokat a szorgalom
