Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
206 b) Iskolatörténeti közleményei tárgyuk időrendjében a következők : Egy magyar királyfi neveltetése c. ismerteti (Néptanítók Lapja. 1884. 31. 33. sz,) Aeneas Sylviusnak A gyermek neveléséről 1450-ben írt munkáját, melyet V. László részére dolgozott. „Alapos munka, — így foglalja össze róla véleményét — mely teljes bepillantást enged uralkodóházunk nevelési rendszerébe, megismertet az ott csaknem ötödfélszáz év előtt uralkodott szellemmel, ezenkívül ama századbeli nevelés és oktatás oly részleteit tárja fel előttünk, melyeket a később irt németországi pedagógiai művekben is olvasunk s melyeket ma is tanítnak iskoláinkban.“ Egy másik közleményéből V. László király tanítójáról (U. o. 1884. 88—89. sz.) megtudjuk, hogy V. László király tanítója egy Gáspár nevű magyar volt, akit egy alkalommal elfogtak tanítványához való hűségéért s csak jó emberek mentették meg életét. Egy másik közleménye (Közoktatási és nevelésügyi methodikánk három századelőit (U. o. 1881. 3—4. sz.) adja Illésházy Istvánnak 1609. évi Utasítását Illésházy Gáspár, Tekeney Ferenc és Veresváry Gáspár nevű ifjaknak a lipcsei akadémián való kiképzése tárgyában, továbbá azt az Utasítást, melyet gróf Illésházy Gábor tanulmányi felügyelőjének adott s végül a nagybányai iskola törvényeit (leges scholae Rivulinae). A két utóbbi idejét nem tudja pontosan meghatározni, de az előbbi idejéhez közel esnek. Ez utasítások érdekes fényt vetnek a 16. és 17. század oktatási és nevelési rendszerére. Végül felhívja az ország tanítóit, hogy az itt-ott rejlő emlékeket kutassák fel, tegyék közzé, hogy oktatásügyünk múltját fel lehessen deríteni s megírni. „így lesz százados indolentiánk nemzeti hibája némileg jóvá téve.“ Lefordította Comenius Erkölcsi parancsait (Praecepta morum), a pataki iskola számára dolgozott törvények XI fejezetét s a régi iskola szellemébe érdekesen bevilágító tanulmánnyal tette közzé. (Comenius Amos János az erkölcsi nevelésről. Néptanítók Lapja. 1881. 10—11. sz.) Ismeri e könyvet gyermekkora óta. mert a Vestibulummal együtt a három alsó grammatikai osztályban (= a mai elemi iskola) könyv nélkül tanulták. Részben a latin nyelv tanulása volt egyik célja, de a nevelési cél volt a fő. Az erdélyi iskolákban tanult öregek, férfiak, ifjak, sőt még az előkelő nők is tudták. A közéjük került ifjakra élesen figyelmeztek, hogy tetteik, szavaik és magaviseletük megfelelnek-e az illem és udvariasság szabályainak. Sokszor kérdezték
