Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
202 az egyház, de siker nélkül. De ebbe belenyugodni nem szabad. — Ugyanígy sürgeti a tordai iskola történetének megírását. „Ajkainkon hordozzuk Erdély felvilágosult vallásos törvényeit s lelkiismereti szabadságát, de azon város egyetlen felsőbb iskolája múltját homályban hagyjuk, ahol a törvény kimondatott. A tordai középtanoda legelső tisztán unitárius tanintézet. Ez volt a tiszta unitárizmus első bölcsője. A tordai várbeli templomban formulázták a legelső unitárius konfessziót... 320 év óta nem jelent meg nyomtatásban egyikről is semmi tüzetes mű“. A ref. kolozsvári, enyedi, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, zilahi gimnáziumok története mind meg van írva. A r. katolikus kolozsvári, gyulafehérvári, csíksomlyói iskoláké is. Örvendene, ha hallaná, hogy valamelyik tanár hozzákezdett a kolozsvári és tordai iskolák történetének megírásához. Ha erre nincs kilátás, legalább Kénosi Tősér—Fosztó Uzoni művét kellene átdolgozva kiadni. Valóságos szégyen, hogy Szentábrahámi Summája még ma, 100 év múlva is eladatlan. Ferencz József Nyílt levéllel felel3 a Kiáltó szóra. Teljesen megokoltnak tartja kiáltását, de nem fogadja el azt a felfogását, hogy a javításra gondolni sem lehet, míg az iskolák története meg nincs írva. A javításra pénz kell, „ez itt az archimedesi pont.“ Ez pedig nincs, ennek az előteremtésére kell törekednünk s első sorban a világiaknak. Különben a jelent nem látja oly sötétnek s a múlttal összehasonlítva nincs okunk pirulni. Különben iskoláink történetének megírását épen tőle várják. Aztán szépen jellemzi Jakab Eleket, ki folytonos tűzhányó hegy gyanánt állandóan szórja magából a szép és jó gondolatokat s kinek lelkét állandó gond gyötri és emészti egyházunk s iskolánk fejlődése és jövője iránt. Jakab Eleknek volt gondja arra is, hogy az unitáriusok oktatási rendszerét ismertesse az országban olyanokkal, akik róluk semmit sem, vagy csak keveset tudtak. Az unitáriusok nevelés- és tanrendszere (Néptanítók Lapja 1884. 251—253, 259—260, 267—269. 1.) című tanulmánya arra a kérdésre akar feleletet adni, hogy járultak-e az unitáriusok valamivel a mai fejlett nevelési és oktatási rendszerhez? És előadja, hogy az unitáriusoknak háromféle iskoláik voltak: triviális, classical vagy paedagogiai és a felső publicus, vagy aca-3 Nyílt levél Jakab Eleknek. K. M. 1887. 121—12 7. 1.
