Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XV. fejezet: Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai
XV. FEJEZET. Iskolai és iskolatörténeti tanulmányai. Jakab Elek fiatal hírlapírói korától fogva késő vénségéig állandóan meleg érdeklődéssel és szeretettel foglalkozott az iskola és a közoktatás kérdéseivel. Kezdetben csak mint irót, később mint egyháztagot, családapát s végül mint budai állami elemi és polgári iskolai tanitóképezdei igazgatótanácsost foglalkoztatták a nevelés és közoktatás kérdései. Ilyen tárgyú közleményei és tanulmányai három csoportba oszthatók. Az elsőben tárgyalni fogjuk az unitárius vonatkozású iskolatörténeti és neveléstani cikkeit és tanulmányait. A második csoportba foglaljuk általános iskola- és neveléstörténeti s a harmadikba elméleti cikkeit és tanulmányait. Az utóbbiak szorosan véve már nem tartoznak kitűzött feladatunk körébe. De úgy érezzük, hogy hibáznánk, ha ezekről is legalább futólagosán meg nem emlékeznénk. a) Pestre költözése után alkalma nyílt a főváros iskoláinak behatóbb tanulmányozására és a miénkkel való összehasonlításra1. Összehasonlítja a magyar és szász ifjak előkészületét s egyes tárgyakban (latin, görög, matematika, vegytan, fizika, szépírás, rajz) ezekét jobbnak látja. A mi tanítási és nevelési rendszerünkben „igen sok és lényeges javítni való van.“ Szakkönyvtárak, taneszközök, tanterem, helyes pedagógiai és methodikai rendszer nélkül teológusokból, sőt VII—VIII. osztályú tanulókból lett „tanonctanárokkal“ tanítani teljességgel nem lehet. A felelet erre: a felekezeti autonómia és az, hogy nincs pénz. Az sem öröm neki, hogy a gimnáziumi törvényt az 1 A gymnasiumi oktatás általában s különösen a budai kir. egyetemi főgymnasiumnál. K. M. 1875.
