Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

XIV. fejezet: Magyar, angol-amerikai és lengyel unitárius érintkezések

199

vet, de az iskolába nem. Ilyen külföldi prédikátorok: Erasmus János, Radeczky Bálint, János és Mihály, Stegmann Joachim, Frank Ádám. Tanárok: Palaeologus, Franken Keresztély, Fischer Simon, Koblagitzki János, Lakovszki András, Guzovszki Jeromos. Ezek között kevés született lengyel volt ugyan, de hoszszabb ideig ott lakván és tanítván, mintegy a nemzethez csatlakoztak s befolytak arra. hogy a két nemzet között a szívélyes viszony fennmaradjon. Ezután ismerteti az iskola szervezetét, a diáki társaság szabályait, életét és törvényeit s végül a lengyelek kiűzését 1660-ban és Kolozsvárra befogadását, a lengyel eklézsia történetét Kolozsvárt és Bethlenben, a papokat s végül 1792-ben a megapadt és megmagyarosodott lengyel unitáriusok egyesülését a magyar unitárius eklézsiával. Ismerteti Tasiczkinak a bethleni szegény lengyel unitárius eklézsia felsegítésére 1711-ben küldött 2000 tallér adomány történetét, mely pénztári könyveinkben a legutolsó időkig Apafi Mihály 4000 frt tartozása címen szerepelt, mert a mindig pénztelenséggel küzdő Apafinak adták kölcsön a szokásos kamat mellett. S miként 1556-ban az önkéntes száműzetésből visszatért özvegy királyné adta a kolozsvári Luthert követő magyar és szász új egyháznak létezhetési jogát és feltételeit, miket később az ebből kifejlett unitárius egyház örökölt, most ismét egy száműzött lengyel utód, Augusztinovics, tette a kolozsvári és erdélyi magyar unitárizmus jövője biztosítására végrendeletét.