Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
XII. fejezet: Unitárius jelesek életrajzai
176 az eszével, hanem szivével irta. Mint a nemzeti szellem igézete alá került ifjúság melegszívű barátját, mint tanárt, papot, püspököt, mint embert, férjet és apát, mint költőt és tudóst rajzolta meg. Olvasni kell ezt a tanulmányt, hogy ennek az egyszerű, melegszívű főpapnak a mindenkit megejtő szeretetreméltósága eláradjon a lelkeken. Ő volt az első közöttünk, „kinek halálát az ország gyászolva ünnepelte meg.“ Nehány rövid évtized alatt századnyi életet élt. Példát adott nekünk, miként kedveltessük meg a mások jóakaratát nem nélkülözhető vallásunkat. „Kedvezés és hízelgés nélkül, az igaz elhallgatása és bármily irányban félelem nélkül mondom el a valót. Lelkűidének mélyebb és rejtettebb vonásaihoz önzéstől ment, hosszas, hív és igaz barátságunk s az élet sem jó, sem balszerencséjében meg nem változott kölcsönös bizalmasságunk juttatott.“ Hittanán az angol józan liberális unitárizmus üde színe s eleven szelleme ömlik el Szent Ábrahámi dogmatikáján látszik Mária Terézia jezsuita könyvvizsgálóinak s apostataüldöző kormányférfiainak korlátozó befolyása: míg Krizáé a meggyőződés, oktatás és szólásszabadság friss életszínében tűnik elé.“ A francia, svájci és németországi liberális irányú és az angol és amerikai unitárius egyházirodalmi olvasmányai rávezették őt teológiánk korszerű reformjára s csaknem megkérgesedett dogmatikánknak az angol racionális unitárizmus szellemében való átalakítására. Hogy minő általános megbecsülésben és tiszteletben részesült nemcsak hívei, hanem az egész társadalom részéről, felhozza saját esetét. 1870-ben Kolozsvár története c. műve Kolozsvárt, vagy Pesten nyomatása kérdésében a képviselőtestületben heves vita folyt s mármár eldőlt a kérdés hátrányára. S akkor Kriza, a komoly, hallgató férfi, ki ott volt ugyan a gyűlésen, de soha nem beszélt, felszólalt röviden érdekében. Az emberek azt mondták: igaznak kell lenni az ügynek, ami az unitárius püspököt felszólalásra indította. S a képviselet kedvezően határozott. Jakab Elek emlékbeszédet tartott még a Kriza-emléktábla leleplezési ünnepélyén is,13 különösen költői és székely nyelvkutatói munkásságát emelve ki, mint olyannak, aki a székely húnszittya származását hitte. Kriza egészen szív és jóság volt, mindenkit szeretett. Előtte rossz és álnok ember nem volt, csak gyarló 13 13 Kovács János: Kriza-Album. Budapest, 1892.
