Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
IX. fejezet: Dávid Ferenc életrajza
124 szenvvel és elfogultsággal tud beszélni. Rá nézve visszatetsző, hogy a 17. század országgyűlésein csak elfoglalt és visszaadandó templomokról esik szó s a protestáns rendek ezek miatt az ország fontos politikai ügyeit elhanyagolják. Ezt a szempontot hangsúlyozza Dávid Ferenccel szemben is, aki teológiai nézeteinek szüntelen változtatásaival folytonos izgatottságban tartotta a kedélyeket, a zavarokat és a gyűlölködő pártoskodást növelte s a nemzetiségeket nemcsak faji, hanem vallási differenciák által is idegenítette egymástól. Mindez a politikai egységre nem hatott üdvösen, a divide et impera egy fajtája volt s Erdély gyöngülésének egyik kútforrása. A szerző ebben az erősödés, szellemi szabadság és haladás sikereit találja s éppen ez az álláspontja tette fölötte alkalmassá ez életrajz megírására. Más aligha gyűjtötte volna oly kegyelettel 30 éven át az adatokat a vallásalapító életéhez, úgy hogy már igen kevés lehet feltáratlan. S mégis Dávid életének adatait, szülőinek nevét, származásának helyét, Wittenbergben s talán Páduában tanulását, csak kombinative tudja megállapítani. Dávid áttéréseinek mindenikét természetesen teológiai viták előzték meg, melyekben „gyakran erősebb volt a vítázás viszketege maga, semmint meggyőződésteli átérzése a nézeteltérésnek.“ Különben Dávid „legszebb érdemét“ a német Kolozsvár megmagyarosításában találja. Abafi Lajos (Figyelő, 1879. 136—15.0) komoly kötelességének tartja e műre reflektálni, „mint aminő komoly és nagy tudományi eredménnyel állunk szemben e könyv 340 lapra terjedő gazdag s nagyrészben egészen új tartalmában.“ A könyvet főként az irodalom szempontjából ismerteti és bírálja. Sajnálja, hogy egyetlen magyar nyelvű zsinati egybehivást és vitatételt sem sikerült felfedezni. Lehangolja, hogy egyetlen levelét sem találja az Oklevéltárban. De vigasztalja az, hogy Révész sem tudott szép életrajzában egyetlen betű eredetit sem felmutatni Meliustól. Jakab Elek ehez képest az embarras de richesses-ben bővölködik. Az Oklevéltár Dávid Ferencnek 45 kisebb művét ismerteti. Ezek közül eddig 13 volt ismeretes, 32-t szerző fedezett fel. Nagyértékünek mondja szerző fáradozását a magyar irodalom anyaga szaporításáért, mert a magyar ész szülöttének bizonyította be, ezzel a 16. század magyar irodalmának hatását kitágította s Dávid Ferencet kora legproduktivabb elméjének tünteti fel. Prózai müvei közül 30 latin,
