Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VIII. fejezet: Jakab Elek és a székelyek
104 Az évek teltek, a székelyek története Szabó Károly sokfelé való terhes elfoglaltatása miatt, nem készülhetett oly gyorsan, mint Jakab Elek óhajtotta. 1889. V. 10-én Írja neki: „Istenre kérlek, a székely történetírástól ne hidegülj el. A milleniumra készítsd el. Amint megbeszéltük, egészítsétek ki az ügyintéző bizottságot s aztán az határozzon minden ezutániakról úgy, hogy te egészen meg légy nyugtatva s dolgodat folytatni és bevégezni legyen kedved. Az én vágyam az, hogy a székely nemzet történetét te ird meg. Hogy azért úgy légy jutalmazva, mint még senkisem volt. Hogy minél nagyobb számban olcsón nyomassuk ki, hogy a székelység ez igazi nemességi oklevelét minél nagyobb számban olcsón megvehesse. Erre kötelezve vagyok ... Mert a székely pályadíj-alap gyűjtése csakugyan az én érdemem.“ Jakab Elek hiába várta a „nagy portyázást“, vágya nem teljesült. Szabó Károly nagy szorgalommal fogott hozzá az anyag összegyűjtéséhez, kiadta a Székely Oklevélfár 3 kötetét (1872—1890), de a székely nemzet történetét nem Írhatta meg, mert 1890 aug. 31-én meghalt. A bizottság a már addig kiadott 3815 frt mellé még 3000 irtot adott 1891-ben Szabó Károly családjának végkielégítésül. Halála után a bizottság gróf Kuún Géza elnöklete alatt 1892 nov. 13-án tartott közgyűlésen az egyetemen utódát, Szádeczky Kardos Lajost, bízta meg a még hiányzó anyag összegyűjtésével és a székely történet megírásával. Szádeczky kiadta a Székely Oklevéltár 4 kötetét 1895—98-ban s hozzálátott a történet megírásához. Hosszú évekbe került, mig elkészült a terjedelmes (50—60 nyomtatott ív) művel. Aztán kitört a világháború s ő Erdélyből 1919 őszén eltávozott. A munka egyik gépírásos példányát Kolozsvárt hagyta a bizottságnál. A székely történet szakértői, a nemzeti becsület kérdésének mondották a munka megjelentetését. De nem volt rá költség. A pályadíj alap hadikölcsönbe fektetve, elértéktelenedett. A menekült erdélyiek „Hargita váralja jelképes székely községe“ felhívást bocsátott ki a felényire összevonandó munka kiadására. így jelent meg 2000 példányban Budapesten 1927-ben A székely nemzet története és alkotmánya címen. Szádeczky vezéreszméje a székelyek eredetének vitás kérdésében a nemzeti hagyomány összekapcsolása, kiegyeztetése az ismert történelmi tényekkel. A székelyek eredetét a hún birodalom megdőlése s a magyarok honfoglalása
