Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)
VIII. fejezet: Jakab Elek és a székelyek
102 donítanak s így amiket szerző ezekre épít, a nemzeti hiúságot ok nélkül tápláló regéknek inkább, mint történetnek fogják bélyegezni." Ez a nézetkülönbség közöttünk, mint két történetírási rendszer képviselői között, még sokáig, talán örökre meglesz. De ő e nézetről nem mond le, mert „reánk nézve nem közönyös dolog az a nagy esemény, hogyan jutottak őseink e drága föld birtokába. Mi nem vagyunk gyülevész, nem bevándorolt nép. Mi fegyverrel kezünkben, hősileg harcolva és győzve, tettük miénké a hazát." Aztán kiemeli tárgyilagossága mellett a nemzeti lelket melegítő előadását. A székelyek eredete kérdését a 70-es években nagyon élénken és általános érdeklődés mellett tárgyalták. E kérdésben új csapást vágott Hunfalvy. Élesen megtámadta a székelyek hún eredetét, a hún mondát a Nibelung-ének hatásának tulajdonította. Lehetetlennek tartotta, hogy a hún birodalom felbomlása után a hún maradékok a régi Dácia területén észrevétlenül lappanghattak volna a gótok, gepidák s az avarok évszázadokig tartó uralma alatt. Ezt a mesét maguk a székelyek megcáfolják nyelvükkel, mely azonos a magyarokéval s ugyanazon török és szláv hatásokon ment keresztül. A székely név szerinte a szék-elve szóból eredt, melynek értelme székentúli vagy székmegetti s a magyarok székéntúli letelepedést jelentette. Amiként szerinte Erdély is az erdő-elve szóból származott erdőntúli, erdőmegetti értelemmel. A székelyeket Szent László által Erdélybe telepített határőröknek tartotta. Hunfalvynak ez az érvelése nem győzte meg a hagyományok védelmezőit. Szabó Károly több tanulmányt irt Hunfalvy elmélete cáfolására, melyeknek összefoglalása A régi székelység (Kolozsvár, 1890.) c. műve. Kétségbevonta, hogy a székely szó a szék-elvéből származott s annyit jelentene, mint határőr. Szerinte a székely szó eredeti, ősrégi nemzetnév, mint a magyar besenyő, kún, kazár stb. nevek. Erősen vitatta, hogy a székelyek Erdélyben ősfoglalók, nem pedig királyi telepítvényesek. Jakab Elek felfogása ebben a kérdésben egyezett Szabó Károlyéval. Hozzáirt leveleiben nem győzi buzdítani és bátorítani a Hunfalvyval való szembeszállásra és tanai cáfolására, amit „megtámadott nemzetünk becsületügyének“ tekint. 1880. III. 8-án írja hozzá: Hunfalvy felfogása a székelyekről bejárta Németországot. Itt hazánkban is székelyellenes az áramlat. Most új röpirata jelent meg a székelyekről, amit az