Gál Kelemen: Jakab Elek élet- és jellemrajza, különös tekintettel irodalmi munkásságának unitárius vonatkozásaira és jelentőségére - Unitárius Irodalmi Társaság szakkönyvtára 6. (Kolozsvár, 1938)

I. fejezet: Élete

7

fajokból készítettek : adonicus, pentameter, hexameter, distichon, sapphicus, a mesterségesek közül: acrosticon, chronosticon, onomasticon verseket. Az utolsó és a legnehezebb volt a chria. A kézikönyveket maguk írták, mert nem voltak nyomdák. Kriza mythologiáját e distichonnal végezte be:

Toliam elhajtottam, nyugovó végpontra jutottam;

Minthogy jól eveze, nyugszik a Kriza keze.

A nyári közvizsga után a szétoszlás (dissolutio) alkalmával nagy ünnepélyt rendeztek. Az érdemsorozat felolvasására a „halltermet“ virágkoszorúkkal díszítették. Nagy közönség gyűlt össze a községből és a vidékről is- A legjelesebb ifjú verssel vagy beszéddel búcsúzott el a tanároktól és az intézettől. Ez a szép szokás még az én időmben is 0884) meg volt.

837 őszén a kolozsvári unitárius főtanodába ment a ilozófiai és teológiai tudományok tanulására.

Az igazgató Aranyosrákosi Székely Sándor volt, kinek atyja Székely István káli unitárius pap, anyja Szabédi Szekeres Klára. Jakab Eleket atyja úgy ajánlotta pártfogásába, mint közeli rokonának fiát. Az igazgató megkérdezte nevét s azonnal ráemlékezett, örömét fejezte ki, hogy fiokat taníttatták s megígérte, hogy segíteni fogja. Alig telt el egy nehány nap, lehivatta s két római katolikus fiút adott keze alá, akik közül az egyik most kezdi a tanulást, a másik saját intézetökben rossz osztályzatot kapván, elidegenedett a tanulástól. Egyik tanítványa Szerdahelyi Kálmán volt, a másik Balázs Károly. Az egyik a magyar színpad elsőrendű díszévé fejlődött. A másik derék hivatalnok lett a kolozsvári tudomány-egyetemnél. Ezzel tanulhatása teljesen biztosítva volt. Jakab Elek Székely Sándorról szóló tanulmányával (Figyelő, 1882. 161 —183, 262—276.) mint rokon irán tiszteletét, tanára iránt háláját, az ember, a költő és író irán őszinte elismerését kívánta leróni és bizonyítani. Az érdemsorozati jegyzőkönyv adatai szerint az 1837/38-ik év első és második felében a „moralistáé“ osztályban 22 tanuló között ő az ötödik, Kőváry az első, az 1838/39-ik év első felében a 21 „mathematicus“ között szintén az ötödik, de a II. félévben már az első. Az 1839/40-ik év első felében a 18 tógás fizikus között első Kőváry, Jakab Elek az 5 „publicus physicus“ között van s ezek között első. Azonban a II. félévben már a tógás fizikusok között s ezek között első Kőváry, harmadik ő