Ferencz József - Szent-Iványi Sándor (szerk.): Az unitárius élet munkásai (Budapest, 1940)

•a csonka-haza legnagyobb és egyetlen teljesen föl­szerelt unitárius templomát. Ezeknek az épületek­nek minden egyes téglája, minden darab cserepe, minden szem homokja az ő adománya. Nemkülön­ben a régi lelkészi lakás és bérbáz és a régi k.­­tanítói lakás telkestől. Nagy tekintélyével ő sze­rezte meg Hódmezővásárhely törvényhatóságától ingyen a telket, amire a templomot és az új laká­sokat és iskolát építettük. Ez azért említésreméltó, mert a kis unitárius gyülekezet volt az első, mely 'templom-helyül ingyen telket kapott a várostól. Nagy eset volt ez akkor, a 40 ezer lelket számláló református egyház ellenállásával szemben. Büszke is volt rá és méltán. Legnagyobb gyönyörűségét azonban a 42 ezer ar. koronáért vásárolt 42 kát. hold tanyai birtok­ban lelte. Meg köll támasztanunk a tornyot — mondotta, — mert föld nélkül az is eldiil. Ez a bir­tok mentette át az egyházközséget a háború, kom­­mün, oláh megszállás s az azután következő sú­lyos években. Enélkül menthetetlenül elpusztult volna a gyülekezet. Csodálatos éleslátással ismerte föl a feleke­zeti iskola nagy fontosságát. Kedvetlenül szem­lélte az Erdélyben kártékonykodó államosítási áramlatot, amibe — amint ma már mindenki lát­ja — majdnem belepusztult egyházunk. Az isko­lát meg is tartottuk s a szűkén 200 ezer ar. koro­nára értékelt vagyont egyetlen fillér adósság nél­kül adtuk át utódainknak. Az iskola később elve­szett. A Kovács József áldozatos munkásságának fölbecsüléséhez tudni kell, hogy az egyházközség 60

Next

/
Thumbnails
Contents