Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TAKAR állani tapasztaltuk. A szeretett Ajtai helyébe pedig vajha sokan lépnének azzal a melegséggel és buzgósággal.3 A tanuló ifjúság, a kitűnő tanár családi kriptájához emlékoszlopot emeltetett nagy tisztelete és hálás kegyelete jeléül. Az 1836-ik évi veszteségeket a következő téli Főtanácson kellett pótolni. Február ö-re (1837) hívták össze a gyűlést. A Főtanács első része a gyásznak volt szentelve. A templomban búcsúztatták az érdemes püspököt, Körmöczi Jánost. Két beszédben méltatták érdemeit4 és az árván maradott egyház veszteségeit. Daniel Elek fögondnok a kicsiny gyülekezet köréből kiragadott két jeles egyházi férfiunkat, Molnos Dávid generalis nótáriust és Körmöczi János püspököt fájlalja. A közügyigazgató is (generalis orator) hiányzik. A helyettes, Kozma Gergely esperes azzal vigasztalja egyházát, hogy mikor a félvilág nagy szeme a nap elhunyik, az apró csillagok tűnnek elő az egek kárpitján ragyogni. Reméli, hogy találhatunk mi is a nagy testben olyan közhaszonra született tagot, kit ismét fejünkké, püspökünkké koronázhatunk. Marosvásárhelyt számos kiváló- egyháztanácsos lakott. A nagy távolság miatt nem mehetnek a téli Főtanácsra, de írásban kifejezik óhajtásukat és kérik a Főtanácsot, hogy a püspökválasztást halasszák a következő zsinatig, ellenben tanárnak válasszák meg Brassai Sámuelt vagy rendesnek, vagy ha csak helyettesnek is. A „vásárhelyi atyafiak“ kívánságait a Főtanács méltányolja ugyan, de az egyháznak ily módon való kormányzását nem tartja a törvénnyel egyezőnek. Az unitárius egyház kormányzása alapjában véve zsinat-presbiteri rendszeren nyugodott, de miután kezdet óta volt püspöke és voltak főgondnokai, akik választás útján nyerték állásukat, alkotmánpos is volt. A képviseleti rendszer csak kis mértékben érvényesült a kebelében. A törvényhozó testület, a Főtanács tagjai jórészt a patronusok, vagyis olyan birtokosok voltak, akik a kollégium s a püspöki hivatal fönntartásához nagyobb összeggel járultak. Ez a rendszer — szorosan véve — csak 1718 után, vagyis akkor kezdődött, mikor a kollégium és az egyház 3 Kriza János levele Pákei Lajoshoz. Berlin, 1836. okt. 20. Egyházi levéltár. 4 1837 évi Főtanács jegyzőkönyve. — 82 —
