Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Középiskolai tanár
KÖZÉPISKOLAI TANÁÉ megmentésére kellett tömörülni. Addig a kolozsvári egyházközség és a kollégium alapjai, birtokai hordozták a tanítás és a püspöki hivatal költségeit. Ennek ellenében a püspök az egyházközség papja is, a tanárok részint rendes papok, részint kisegítők voltak. A XVIII. százban a világi urak nagy befolyáshoz jutottak, mert nagy szolgálatokat tettek, s miután Marosvásárhelyt a királyi táblán sokan voltak, érvényesíteni igyekeztek befolyásukat, irányítani akarták az egyház kormányzását.5 Az 1837 évi Főtanács helyesen járt el velők szemben, mert különben a szakadás magvát engedte volna kikelni. A Főtanács a püspökválasztást a közelebbi zsinatra halasztja. „Püspöki administrator nevezet alatt az ügyek intézésével Székely Miklós afia megbizatik.“ (Főt. jk. 1837.) Az E. K. Tanács a tanári szék betöltését is továbbra kívánta halasztani, miután „a tantárgyak amúgy is ki vannak osztva.“ — A Főtanács többsége másképpen vélekedett. „A mentői előbbi betöltését mostani helyzetünkhez képest szükségesnek látja.“ Nagy elvi ellentétek harca dőlt el ezzel a határozattal. Az u. n. aulikusok féltek Brassaitól. Nem akarták bevenni az egyházba, mert igen „világiasnak“ tartották. Az előbbiek között némelyek igyekeztek hatást elérni, hogy „nem voltak meggyőződve, hogy éppen olyan tudós volna, amilyennek elhíresztelték.“ Szabadelvűsége miatt többen nem is akarták tanárnak — írja báró Dániel Gábor főgondnok — de ezeket legyőzte az apám akarata, aki öt nagyra becsülte jeles tulajdonságáért, amelytől némely tanáraink elhomályosodásoktól tartottak.6 A liberálisok győztek. 1837 febr. 8-ik napján „közmegegyezésből az érdekelt professori cathedra betöltésére ifj. Brassai Sámuel afia professornak itteni főiskolánkban elfogadtatik.“ A közmegegyezés csak a Főtanácson jött létre, de ott is csak azért, mert a Brassai hívei többségben volta.7 Akik 5 Várhelyi Consist«riumnak nevezték. Sok jó származott tőle. A keresztúri gymn. is. V. ö. Kér. Magvető VII. 92 1. 8 Id. Daniel Gábor levele 1905 II-5. szerző gyűjteményében. 7 Egyízben maga Brassai ezt mondotta: a tanár-választáskor a majoritást kevés kivétellel Augustinovich Pálnak köszöntem, ki pedig nem volt különös tekintettel irántam. tt* — 83 —
