Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Író és szerkesztő

ÍRÓ ÉS SZERKESZTŐ

a Guberniumnál. Minthogy Brossai ekkor már az unitárius kollégium rendes tanára volt, a Gubernium ékes latin vádiratban az egyház főgondnokát hívta föl Brassai megrendszabályozására. A fögondnok, Dániel Elek, 1838 szeptemberében kelt jelentésében válaszolja, hogy „az illő intést, ajánlást, magarendjén, személyesen meg tette“, Brassai „kinyilatkoztatta, hogy ezen kitételek nem oly célból tétettek általa, mint azt némelyek félreérteni kivánták, másfelől a félremagyarázásra19 való alkalmatosság szolgáltatását is, ezután kifogja kerülni.

A hírlapi polémiát Pesten is figyelemmel kisérték. Toldy Ferenc Brassaihoz 1839-ben írt levelében kérdezősködött, hogy vájjon ki a szerzője a szóban forgó kritikának. A kérdésre Brassai 1839 február 2-án írt levelében a következő választ adja:

Ami Tks. ur becses levele aljára vetett kérdését illeti, csak annyit szabad reá felelnem, hogy Világfi Antal álnév, ki lappangjon pedig alatta, egy fogadás megnyerése, vagy elvesztése fedezendi fel. A fogadás pedig éppen ezen titok fel, vagy fel nem fedezhetőségét tárgyazza. A történhető közeledés, vagy Tilsch könyvárus, vagy csekély személyem által tétethető Világfi Antal úrral. — Megkülönböztetett tisztelettel — Alázatos szolgája20

Brassai m. k.

Ezzel még nem volt befejezve a személyes gyűlöletből táplálkozó hajsza. Az Érd. Híradót följelentették a kormánynak. A kormány 1839-ben kiadott rendeletében kimondja, hogy „valótlan, sőt megbotránkoztató a szegény emberről mondott állítás“, úgy a cikk-írót, mint a kiadót szigorúan megfeddeni rendelte.21

Brassóira nézve hízelgő elégtétel volt, hogy Csatót szájaskodása miatt megtámadták Toldy, Vörösmarty, Bajza, Balogh József, s szemére vetették, hogy Brossait vádolja. A perbe az ifjúság is beleszólt. Brossait tanítványai Szilágyi val szemben védelmükbe vették. Szentiványi Mihály „a köl-1U Dániel válasza Dicsőszentmárton szeptember 1, 1838 idősb. Br. Daniel Gábor főgondnok családi levéltárában.

20 A levél M. T. Á. levéltárában.

21 Részletesen ismerteti Jakab Elek Magyar Tudományos Ak. Értek. Nyelv és Széptud. köréből X kötet 59 sk.

— 71