Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)
Író és szerkesztő
ÍRÓ ÉS SZERKESZTŐ tö, korbáccsal kereste fel Szilágyit és megfenyegette, ha nem hagyná félbe gyalázkodásait.“22 Később, 1838-ban a személyes támadások annyira mentek, hogy Brassai, akit eközben az unitárius kollégium igazgatójává választottak, nyilatkozatot ad ki a Hírnökben (1838 szeptember 24) a revolutios vádra vonatkozólag és azt izeni Csató Pálnak, hogy ha a hántástól meg nem szűnik, a legelső okadásra módot fog keresni az embertelen zaklatás megszüntetésére. IV. Brassait első évi írói munkássága közfigyelem tárgyává tette, s a magyar írók között nem közönséges helyhez juttatta. Föllépése legjobb időre esett. Erdélyben kezdett nagyon élénkülni a közszellem. A Bölöni Farkas Sándor könyve Amerikáról már közkézen forgott. A nagy utazó személyes összeköttetéseivel, s főképpen a nagy Wesselényivel ifjú kora óta fönntartott barátságával, irányító szerepet vitt Kolozsvárt. Munkája hatását már megjelenése előtt érezték. A tüzes hazafi újnál újabb reform-eszméivel hódított. Elsőrendű gondolata volt a casinő alapítása, melyet nyomon követett egy népújság kiadása. Erdély legkiválóbb férfiai, született és szellemi aristokratái, a legdemokratikusabb nemzeti és társadalmi alapon szövetkeznek a hazafias közművelődés elősegítésére. A casinó első gyűlésén kimondják, hogy „a magyar hazában éppen a hazafiuság, magyarosodás jelen forrása idején, a holt deák nyelv még most is a vakság előmozdító eszköze, s annál fogva annak már valahai megszüntetése méltó és közóhajtás lenne.“ A németnyelvű újságok járatását is megszüntetik, ellenben indítványt tesznek népújság megindítása iránt 1833 márciusában. Azonnal megkezdik az aláírást, hogy az újság fenntartását biztosítsák. Gróf Béldy Ferenc, gr. Lázár László, gr. 22 Brassainak egyik volt tanítványa beszélte, hogy egyszer véletlenül akkor lépett be egy boltba Szilágyi, amikor Brassai ott volt. Brassai meg látván Szilágyit, előrántotta botját és rohanni kezdett utána, de Sz. az utcán elmenekült a közönség nagy gaudiumára, — 72
