Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Író és szerkesztő

ÍRÓ ÉS SZERKESZTŐ

Ennek a vádnak alapjául szolgált. Brassainak a Vasárnapi Ujság-ban közölt egyik nagyon igénytelen kis cikke: Kolozsvárt oly szán-út van, hogy a szánokat nem győzik lóval és ökörrel, hanem kutyát és kecskét fognak be. Ezzel is hason Htunk Kamcsatkához.

Csató az is miatt Brossaira támadott a Hírnökben (1838, 19. szám) s kitér az angol alkotmányról írt cikkre is.

Brassai magasabb néző pontból, i-észint ethikai, részint philosophiai, de általában humánus fölfogással vizsgálta a napirenden levő kérdéseket. Az ellen csak elfogult ember tehet kifogást, ha így szól: az emberi szenvedélyeket a társaságban kioltani nem lehet és nem is kell, jobb tehát, el nem várni a megdugult ár, vagy a rohanó patak nagyobb dulásait, hanem előre csatornákat ásni, melyeken vizei elhúzódjanak.

Bírálatait általános elvekre és megállapított tételekre fektette, de az árgus szemű ellenfél ráolvasta, hogy lázító ez a tétele is: „az európai jus publicum még mindig annál az elvnél tart, hogy szegény ember gazember.“ Amit Jókai az Aranyemberben ide módosított „Szegény ember komisz ember, gazdag ember jó ember.“ Ám Csató a Hírnökben gondoskodott, hogy a cenzorok észre vegyék mily romboló és bújtogató Brassai.

Brassai nem volt Kolozsvárt. Későre értesült a támadásról s ekkor visszautasítólag írja, hogy „több hetek óta tagadhatatlanul nyaggatja“ s többek közt azzal vádolja „Brassai a kormányokat a népek ellenségeinek ismerteié.“ Ez valóban botránkoztató, s nem kevésbbé az is vétkes ingerlés valakit ártatlanul ily váddal támadni meg, válaszolja Brassai.

Csató a Hírnök heti szemléjében únos-úntalan csipkedi Brassait, majdnem minden héten, ami bizony nem mutat elsőrendű ízlésre.

Egyik szálka volt Cs. szemében, hogy Brassai a Vasárnapi Ujság-ban a falusi olvasók kedvéért az idegen neveket hangzásuk szerint írta. Követeli, hogy igazolja magát, de Brassai fölöslegesnek tartja a védekezést.18

A perlekedés folytatása az lett, hogy Brassait bevádolták

ls Csató e feletti haragjában „monstrum kako-graphikum Brassaianumnak“ nevezi.- 70 -