Boros György: Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, 1927)

Születése, gyermek és ifjúkora

Születése, uy érmék- és ifjú kora

iskolai rendszer. Ő úgy látott, úgy hallott mindent, ahogy az eredeti forrásból szemébe, vagy fülébe jutott.

Brassai korában az elemi iskola is latin iskola volt. A Vestibulumot10 a kis tanuló magolni kezdette, mihelyt anynyira tudott olvasni. Aki legkevesebb hibával, könyv nélkül, el tudta mondani a leckét, az volt a legjobb tanuló. Aki legtöbb latin szerzőből tudott idézni, az volt a legjobb deák.

Brassai tudott és szeretett betanulni költeményt és prózát, de atyja nem ebben kereste fia kitűnőségét, hanem abban, hogy hány új vonást tud felismerni az új tárgyban és mennyit tud megjegyezni. Nemcsak az ifjú, hanem az öreg Brassai is szivesen betanult jó hosszú prózai, vagy költői darabokat, latint, görögöt, sőt még sanscritot is. Kilencven éves korában hallottuk szavalását. Ha ráakadt egy szép, új darabra, vagy ha eszébe jutott valamelyik kedvelt régi költemény, szivesen elmondotta barátai bizalmas körében. Egyik nő-tanítványa kitűnő bizonyságot tesz öregkori nagyszerű memóriájáról.11

Az idegen nyelvek iránt már 10 éves korában észrevehető hajlamot mutatott. Az anyanyelvvel együtt tanulta a latint. Ezután a francia- és németnyelv iránt érdeklődött. A nyelvek tanulása annyira fölébresztette megfigyelő és biráló tehetségét, hogy nemcsak a szóképzést, hanem a mondat logikáját is sejteni kezdette.

A gyermekifjuval együtt növekedett az öntudatos ismeretek halmaza. Ő sohasem érezte a túlterheltséget, mert mindig azért tanult, hogy többé ne legyen gondja vele.12

Minden új ismeret újabb gyönyörűséget szerzett neki. Más kisgyermekek a játéktárgyakat szerették összegyűjteni, Brassai agya újabb képeiben lelte örömét. Ezeket sohasem unta meg. Ezeknek köszönhette, hogy kedélye fiatalos, lelke üde maradott, egész életében. De sok egyéb mellett annak is, hogy már kis korában, vagyis midőn az elemi ismeretek elsajátításával foglalkozott, tanulni kezdhette a zenét. A Tlioroc-Comenius Vestibulum vagy Janua linguae latinae.

11 Lásd hátrább: Egyén és társadalmi ember.

12 1874-ben írja, a memorizálás védelmére: „Magam sem vallottam semmi kárát, hogy 12—13 éves koromban Molnár György latinul írt latin alaktanát, syntaxisát meg C. Neposból nehány biographiát egy szó hiba nélkül tudtam.

— 45