Benczédi Gergely: Berde Mózsa életrajza (Budapest, 1901)
I. A Berde család
8 nak, Gábornak tanítót kért Székely Miklós rektor-professortól, a ki a keresztúri rektortól is különösen ajánlott, csinos, értelmes, mozgékony fiatal Berciét ajánlotta, a ki el is fogadtatott. Ez volt egyházunk részéről az első megbízatás, melynek derekasan megfelelt és az első kitüntetés, melyért a többi diák előtt egyszerre nagy tekintélyre emelkedett, nem kis dolog lévén a főgondnok fia nevelőjévé választatni. Ekkor irta nagy örömmel apjának, hogy fizetése teljes ellátás mellett évi 80 forint s igy az eddig hazulról küldött évi 1G forintra nincs többé szüksége.1 A nevelői állás nem mindig és mindenütt tartozik a rózsás és elismerést arató foglalkozások közé. Berde azon kevés szerencsések közé tartozik, a kik kivételt képeznek. Növendéke, jelenlegi egyik érdemes főgondnokunk, atyjának méltó utóda és követője, mint egyetlen fiú, kissé elkényeztetett gyerek volt. Előbbi tanítója hanyag és mindent elnéző; Berde maga a szorgalom és szigor. Egészen uj rendszer lépett életbe. Az urfinak korán hajnalban fel kellett kelni — s a mi eddig hallatlan eset volt — inas nélkül fölöltözni és egész derékig hideg vízzel megmosakodni, a mi kezdetben szepegve, később jó kedvvel hajtatott végre s viradtig gyertya mellett szorgalmasan tanult. Az első évben egy vendéglőből kosztoztak. Berde étkezés után a kenyeret elzárta. Ha a fiú időközben kért egy darabot, a felelet az volt: »Magának egy susták jár napjára, abból vehet a mire szüksége van.« Öltönyt is állásának megfelelőt ugyan, de egyszerűt csináltatott.2 Ezekért s más hasonlókért az aggódó édes anyával az összezördülések nem is maradtak el, de Berde nem 1 Daniel Gábor ur szives volt Berdének 1851. oct. 6-tól 1889. ápr. 2-ig hozzá irt számos levelét közölni, melyért fogadja e helyen is hálás köszönetemet. E levelek teljes világot vetnek az ö jellemére, gondolkodásmódjára, sok adatot ezekből merítettem. a E Berdétől magától hallott adatokat maga V. Daniel Gábor ur is igazolta.
