Ágoston József: Heltai Gáspár élete és munkássága - Unitárius kereszténység 1. (Budapest, 1935)

nél hívebben, pontosabban s főleg magyarosabban adta vissza.

Azt azonban egybehangzóan elismerik a bibliakutatók, hogy a megelőző fordításokat messze fölülmúlja, sőt meghaladja a Károlyi Gáspár fordítását is, aki 1590-ben adta ki a vizsolyi első teljes bibliát. Föléje emeli a fordítói készség nagyobb volta, hűsége, a forma szépsége ; egyszerű, de folyékony és erős stílusa, népies szólamai. Felhasználta később a fordítást Károlyi és Káldi György is. A Heltai bibliája sajnos ma már nagyon ritka, dacára eme sok kiválóságának és erényének, még sem örvendett nagy és általános elterjedtségnek. Ez abban nyeri magyarázatát, hogy a biblia még nem volt teljes, a lefordított biblia sorozat maga 7 kötetből állott és annak a magán és templomi használata nehéz volt. A hiányzó kötetet (Krónika két, Ezsdrás, Nehemiás, Eszter és Jób könyveit) Méliusz Debrecenben lefordította magyar nyelvre mintegy pótlásul a Heltai bibliájának, de eme fordítás mellett Írói elfogultságával messze lemaradt.

A biblia elterjedésének még nagyon ártott az a körülmény is, hogy a Báthory fejedelem által visszatelepitett jezsuita páterek minden elképzelhető módon pusztították a többi unitárius munkákkal együtt, amely példány kézrekerült, az nem kerülte el a megégettetést.

Heltai által fordított és kinyomatott bibliarészek sorrendje a következő:

26