Négyszáz év 1568-1968. Emlékkönyv az Unitárius Egyház alapításának négyszázadik évfordulója alkalmából (Kolozsvár, 1968)

Az Unitárius Egyház istentisztelete és szertartásai

elve között a helyes középút létrejöjjön. Ezen alapelvek után vizsgáljuk meg röviden az istentisztelet és a szertartások főbb dologi feltételeit és alkotó elemeit.

3. A

templom

Noha vallásunk egyik fő tanitása, hogy Isten nem kézzel csinált templomban lakik (Ap Csel 17: 24), hanem lélekben és igazságban imádandó (Ján 4: 24), mégis az istentisztelet és a szertartások sajátos helyének a templomot tekintjük. Templomaink fehér falaikkal, széles ablakaikkal általában kifejezik vallásunk lényeges jellemvonását: a világosságot. Építészeti stílusukat illetően igen tarka kép áll előttünk. Az ősszékely fatornyos stílustól a gótikán át, a legmodernebb szabad stílusig mindenfajta templomunk van. Hajó, kar és tornác között különbséget nem teszünk. Templomaink főbb részei: a torony a harangokkal, a szószék (legtöbb helyen a koronának nevezett dísszel), úrasztala, férfi és női ülőpadok, valamint a karzat az orgonával. A berendezés alapelvéül az a protestáns gondolat szolgál, mely szerint az istentisztelet középpontjában a tanító szónoklat áll. Ezért templomaink központját a szószék és az úrasztala képezik.

4. Istentiszteleti

és szertartási tárgyak

Istentiszteleti és szertartási tárgyaink a következők: Biblia, imakönyv, énekeskönyv, orgona, úrvacsorái edények, keresztelő pohár, harang, palást és gyászlobogó.

95