Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Erdő János - dr. Szabó Árpád: Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
z7li március 23. Almási Gergely Mihály püspök halála. 7V január 15. A Főtanács megszervezése. A kissárosi zsinat szervezte meg a világi és egyházi tagokból álló tanácsot, amely az egyház legfőbb, zsinatot is helyettesítő törvényhozó hatósága lett. Ebből alakult ki a mai Egyházi Főtanács. x737 augusztus 24. A kövendi zsinat Szentábrahámi Lombard Mihály rektort és főjegyzőt püspöknek választotta. •rí? Henter József főgondnok megválasztása a dicsőszentmártoni zsinaton. Ő volt az első alkotmányosan megválasztott főgondnok; addig a világi főemberek jelölték ki maguk közül a főgondnokot. •75s március 31. Szentábrahámi Lombard Mihály halála. Az egyházat és a főiskolát szolgálta a 18. század mostoha, rekatolizációs körülményei között. Elősegítette a világi elem bekapcsolódását az egyház szervezeti életébe. A hitvédelem és egyházépítés fáradhatatlan munkása volt. A nevelést szívügyének érezte; önfeláldozó munkásságának köszönhető a főiskola fennmaradása. Fő műve a Systema universae theologiae christianae című hittan. Nagyszámú munkái a cenzúra miatt kéziratban maradtak fenn, kivéve az imádságos könyvét, amely 1746-ban nyomtatásban is megjelenhetett. Az egyház második megalapítójának szokták nevezni, aki „az unitáriusok szeme, szíve és szája” volt. ¥j A kolozsvári zsinat kimondta, hogy a templomban senkinek tulajdon széke vagy ülőhelye nincs; mindenki oda üljön, ahol helyet talál. 53
