Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)
dr. Erdő János - dr. Szabó Árpád: Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
„Hallottál volna akkor egész Erdélyben mindenfelé, falun és városon, a köznépnél is nagy disputatiót, étel, ital közben, estve, reggel, kárpálódásokat a két religion levők között" (Nagy Szabó Ferenc krónikája). A lutheri-helvét reformációi irány egységesen lépett fel az unitarizmus ellen. A hitviták súlyát leginkább Dávid Ferenc és Melius Juhász Péter hordozta. ‘S{( március 15. A tordai hitvitázó zsinat kimondta, hogy a keresztény hit egyedüli alapja az apostoli hitvallás. Ez a határozat az unitárius reformáció első tárgyi megnyilatkozása. április 24-27. Az első gyulafehérvári hitvita. Itt volt először nyilvános vita tárgya a háromság. május 19. A marosvásárhelyi hitvita. Megegyezés született a szentháromság nem-biblikus műszavainak elvetéséről. Dávid Ferenc hathatós közreműködésével megjelent a Heidelbergi káté ezt tükröző átdolgozása. A gyulafehérvári nyomda megalapítása, amelyet a fejedelem Dávid Ferenc rendelkezésére bocsátott. 1570-ig állt az unitáriusok szolgálatában. Itt jelentek meg az első unitárius munkák. Ez évben Dávid Ferencnek három műve jelent meg, közülük a legjelentősebb a Rövid Magyarázat, amelyben az unitárius reformáció biblikus hitelveit fejti ki Szervét és Socinus Faustus műveinek felhasználásával. Az egyetemes és az erdélyi egyháztörténet tanulságként nyilvánítja ki, hogy az unitarizmus a Lutherrel elkezdődött reformációs folyamat betetőződése. XJŰ január 6-13. Megszületett a tordai országgyűlés vallásügyi határozata. Ez a korabeli Európában példátlan módon tette lehetővé a 37
