Szabó Árpád (szerk.): Négyszáznegyven év 1568-2008. Az Unitárius Egyház alapításának négyszáznegyvenedik évfordulóján (Kolozsvár, 2008)

Popa Márta: Az újraindított Kolozsvári Unitárius Kollégium története

a lelkész és a tanár, az egyház és az iskola, hiszen mindkettő alapvető célja a tanítás, a nevelés. A diákok lelki gyarapodását mozdítja elő a heti két vallásóra, a minden héten egy alkalommal a reggeli áhítaton való részvétel, a különböző ünnepélyes megemlékezések, az énekkar kulturális programokon való fellépései. Értékelni lehet az Erdélyi Unitárius Egyház és a Tanügyminisztérium közötti megállapodást, amely szerint a tanárok csak az egyház beleegyezésével taníthatnak a kollégiumban.

1990. május 5-én a Tanügyminisztérium és a Vallásügyi Államtitkárság között megállapodás jött létre, amelyet protokollumban rögzítettek. Ennek értelmében a törvényesen elismert vallásfelekezetek az 1990/1991-es tanévtől kezdődően líceumi fokozattal működő, teológiai szemináriumokat hozhatnak létre. Az Egyházi Képviselő Tanács 260/1993. számú határozatával, a magyarsárosi Zsinati Főtanács határozatának szellemében, Kolozsváron és Székelykeresztúron újraindította középiskoláinkat, amelyek teológiai szeminárium név alatt 1993. szeptember 15-én megkezdték működésüket.

1997 szeptemberében vettem át Bencze Ágnes elődömtől az iskola vezetését, aki engem javasolt utódaként az egyházi főhatóságnak. Az EKT határozata alapján, egyházi ajánlással jelentkeztem a tanfelügyelőségen meghirdetett versenyvizsgára. A sikeres vizsgát követően menedzsment-továbbképzésen vettem részt.

Nagy megtiszteltetésnek, de egyben felelősségnek is éreztem, hogy a nagy múltú iskolában munkálkodhatom. A helyzetemet megnehezítette, hogy az újraindított iskola még csak zsenge éveiben járt, s a négy éve beindított iskolában nem tanítottam, tehát teljesen új közösségbe lépve kezdtem el igazgatói teendőimet.

2002 szeptemberében, az első ciklus után, a tanári kar és az egyház megbízásából újból részt vettem az igazgatói versenyvizs-130